Baranta: harcművészet magyar módra

— A baranta nem csupán testedzés, harcművészet. Művelése elképzelhetetlen barantás közösség nélkül — vallja Tóth Miklós, a néhány hete megalakult békéscsabai csoport vezetője.

— Jelenleg ez az ország leglendületesebben fejlődő harcművészeti irányzata, képzett edzőből pedig kevés van. Hosszas keresgélés után találtunk Kézér Dávidra, aki Ceglédről jár kéthetente szombaton órát tartani a csoportnak a Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola tornatermében. Hét közben pedig egy alkalommal közösen gyakoroljuk a megszerzett tudást — mondta Tóth Miklós.

A baranta szó jelentése: harcol, hadjáraton vesz részt. Legkorábbi változatának a 9. század előtti időkben még létező alakulatot, a baranta hadat tekintik. Először 1928–41 között kezdték meg a magyar harci mozgáskultúra és technikák gyűjtését, amit az 1990-es évek elején az akkori szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán Vukics Ferenc folytatott tovább. A baranta fontos sajátossága a nevelési és közösségformálási rendszer, amely a hagyományos magyar életfilozófián és szimbólumrendszeren alapszik.

— Amellett, hogy megalapozzuk erőnlétünket, elsajátítjuk az övbirkózást, a szablya- és lándzsavívást, az íjászatot, a fokos-, kelevéz-, csatacsillag- és karikásostor használatának fortélyait, egy működő közösség kialakítása a célunk — mondta Tóth Miklós. Hozzátette: harcművészetekkel csak az foglalkozik eredményesen, aki a mindennapok során is alkalmazza az elsajátított ismereteket. A baranta segít életmódszerűen magyarul élni. A foglalkozások része a közös éneklés, táncok, játékok tanulása, gyakorlása, előadások meghallatása és az eszmecsere. A baranta ezért elképzelhetetlen közösség nélkül, ahová az egész család eljárhat.