Magyarérettségi: izgalommal futottak neki a fiatalok – galériával, videóval

Reggel a Gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumnál jártunk, ahol fél kilenc előtt már az iskola előtt gyülekeztek a diákok, hogy még váltsanak pár szót a magyarérettségi előtt, azután nem sokkal később el is foglalhatták helyeiket a vizsgáknak helyet adó tantermekben.

Magyarérettségi: felkészültek az erkeles diákok

Kőfaragó Lara Dóra elmondta, a vizsga tudáskvíz részében vártak memoritereket, fogalmakat, illetve előzetesen többen felhívták a figyelmüket, hogy az istenek neveit jól jegyezzék meg. A szövegértéssel ugyancsak sokat foglalkoztak előzetesen, a műelemzés során pedig inkább novellára készültek, mert az talán gyakrabban szokott előfordulni.

– Mindannyian eléggé izgultunk, de igyekeztünk a legtöbbet készülni a kihívásra. Természetesen van izgalom bennünk, de azt igyekeztünk a legjobban kezelni, hogy semmiképpen ne menjen a tudásunk rovására – tette hozzá Kőfaragó Lara Dóra, aki Szegedre készül kommunikáció szakra, és a felvételi szempontjából is fontos volt számára az érettségi.

Freiberger István elmondta, úgy futottak neki a vizsgának, hogy a lehető legjobban teljesítsenek.

– Nagyon komoly felkészülés után vagyunk, így váratlan nem érhetett minket a vizsgán – tette hozzá a fiatalember, aki szintén úgy gondolta, hogy a műelemzés során a novella tűnt az esélyesebbnek. A fiatalember egyébként jogi karon, az ELTE-n vagy a Szegeden folytathatja majd tanulmányait.

A változásokra is figyeltek

Zámori Ida, az Erkel Ferenc Gimnázium főigazgatója elmondta, középszinten 67-en, emelt szinten 11-en tettek érettségi vizsgát magyar nyelv és irodalomból hétfőn az intézményükben.

– Ez az év hozott újdonságokat is, így a négyéves felkészülést is ehhez igazítottuk, a 2020-as Nemzeti Alaptantervnek megfelelően. Megváltozott az érettségi felépítése. Egy szövegértési feladat mellett egy irodalmi feladatlapot kellett kitölteniük a fiataloknak, majd műértelmező esszé, kifejtős feladat következett – emelte ki a szakember. Mint hozzátette, a lexikai tudást mérő irodalmi feladatlap számított újdonságnak, a szövegértelmezés és a műértelmezés, a fogalmazás már korábban is szerepelt az érettségiben.

– Mindez természetesen jelentősen befolyásolta a felkészítő munkát, de igyekeztünk a lehető legeredményesebben felkészíteni diákjainkat a megmérettetésre – fogalmazott Zámori Ida.

A főigazgató is valószínűbbnek tartotta, hogy a fiataloknak novellát kell elemezniük, de a felkészülés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy ezt bármilyen mű esetében meg tudják oldani a diákok.

Az intézményből egyébként többen is humán irányban tanulnának tovább, a 11 emelt szinten érettségiző mellett a középfokon vizsgázók közül is jó néhányan is ezt tervezik.

Több részből állt a kihívás

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az I. feladatlap egy szövegértési-nyelvi és egy irodalmi feladatsort tartalmaz. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be a feladatok megoldására. A szövegértési feladatsor egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szövegből, publicisztikai műből vagy ezek részletéből áll. Az irodalmi feladatlap a tanulmányok alatt megszerzett irodalmi tájékozottságot méri. A dolgozatokat 90 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután osztható ki a II. feladatlap, amely egy műértelmező szöveg alkotását várja el a vizsgázóktól: ez – a vizsgázó választása szerint – lehet egy mű értelmezése vagy témakifejtő esszé. A választott feladat megoldásának elvárt terjedelme 500-800 szó.

A közlemény szerint a magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsga szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból áll. A vizsgázók egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be a feladatok megoldására.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz vagy annak részletéhez, egy drámához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértést, nyelvi ismereteket és irodalmi műveltséget vizsgáló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.

A közép- és emelt szintű írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor is használható helyesírási szótár, továbbá középszinten a II. feladatlaphoz a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény (9-12. évf.) A tartalomra, a helyesírásra és az írásképre összesen 100 pont szerezhető mindkét szinten - ismertette a hivatal.

Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik.