Jégvirágot lovagolja a csabai lány

Nővére, Barbara lovagolt, és többször is elkísérte őt még általános iskolai első osztályosként Hanna. Ha pedig már ott volt, ő is barátkozni kezdett a jószágokkal, fel is ült a paripákra. Hobbilovaglás után öt esztendeje megjött a kedve a díjugratáshoz, és azóta versenyez.

A Kentaurban kezdett, jelenleg a Pegazusban sportol, edzője Zsidó Csaba. Hanna 17 esztendős, és a békéscsabai Andrássy Gyula gimnáziumban szeptemberben kezdi utolsó évét. Addig biztosan versenyez, de az még a jövő titka, hogy mi lesz utána, milyen életpályát választ.

– Jégvirág a szívem csücske, nagyon összenőttünk az évek során, ha egy napot nem lehetek a lovammal, már nagyon hiányzik – mondta a diáklány. – Így nem kérdés, hogy bármi is történik később, amikor tehetem, vele leszek. Azt viszont még nem tudom, meddig versenyzek. Mindenesetre most készülünk a Championatus országos verseny augusztusi kiskunhalasi és szilvásváradi fordulóira.

Hanna kiemelte, nagyon jól összedolgoznak Jégvirággal, mindketten motiváltak a versenyzésben. A szürke kanca szeret ugrani az akadályok felett, és időnként akkor is ezt tenné, amikor nem kellene. – Ha túlpörög, nyugtatgatom, szóval vagy a szár segítségével – ecsetelte a Pegazus versenyzője. – Persze, ha én nyugodt vagyok, a ló ezt is megérzi, és ő sem türelmetlen, ideges.

Természetesen a jószággal való kapcsolat nem csak a lovaglásból és a versenyzésből áll. Bár bértartásban gondozzák Jégvirágot, de Hanna is csutakolja, eteti, ha pedig jó eredményeket érnek el, járnak a jutalomfalatkák is a jószágnak. Jégvirág nem édesszájú, a plusztáp mellett a citromnak, narancsnak és a grépfrútnak örül.

– Sokszor eszembe jut, hogy milyen távolságtartó volt a lovam, amikor megismertem – mesélte Hanna.

– Ha meg akartam simogatni, elhúzta a fejét. Aztán a bizalmába fogadott. Érzékeny jószág, de nagy erő van benne, és biztonságban érzem magam, amikor ugratok vele.