Átadja a stafétabotot a csabai idősotthon vezetője

– Villanyszerelőből lett egy idősotthon vezetője. Gondolta volna?

– Hajdanán annál a cégnél dolgoztam építésvezetőként, mely a Fília otthon kivitelezője volt. Rengeteg társadalmi munkát is végeztem, majd felkértek a kuratórium tagjának. Az otthont 1990. augusztus 20-án adták át, 1991-től működik, aztán én lettem a kuratórium elnöke. Szóval, belecsöppentem, és egyáltalán nem bántam meg.

– Mi vezérelte a munkájában?

– Az, hogy az 50 férőhelyes intézményt valóban az otthonuknak érezzék az ott lakó, jellemzően 80 év feletti, idős emberek. Ha kedvük van és egészségi állapotuk engedi, akár kertészkedjenek is, de legalább érezzék a jó levegőt, a környezetet, és mindenekelőtt a gondoskodást. Hozzá­teszem, sokan a kertészkedést nem tudták végezni az állapotuk, az ágyhoz kötöttségük miatt. Abban, hogy az ő közérzetük is a lehető legjobb legyen, segítettek, segítenek a foglalkoztató és a mentál­higiénés nővérek.

– Mindig egy nagy családot alkottak, az élelmiszer-előállítást is zászlajukra tűzték, ezen belül a sertéstartás is megjelent.

– Többek között erről sem múlt időben kell beszélni, mert azzal, hogy én átadom a stafétabotot, az otthon működik tovább, most is jelentős várólistánk van. Egy kis földterülettel rendelkezünk, ahol megtermeljük a kukoricát,

a tritikálét a sertéseknek. A jószágokat vágóhídon levágatjuk, majd a húsukat a konyhánkon felhasználjuk.

– Eközben még a villanyszerelői előéletét is hasznosítani tudja?

– Amióta vezetem az intézményt, más villanyszerelőt nem kellett ide dolgozni hívni. A fűtést is megoldjuk, jellemzően a szalmás kazánokkal. Mindig nagy kihívást jelentett, hogy önerőből talpon tudjunk maradni. Ugyanakkor ez nem terhet jelentett, hanem feladatot, amit meg kell oldani.

– És ha a munka után van egy kis szabad idő, mivel tölti legszívesebben?

– A családdal. Nyolcan élünk testvérek, a kolbászkészí­tést rám bízzák, ez felelősség is, miként egy idősotthon vezetése.

– Milyen étellel tudja önt meglepni a felesége?

– A sült kolbászt szeretem legjobban, de a jó kolbászon túl is van élet, kedvelem a húslevest és a kacsasültet.

– Ha utaznak, milyen tájakat részesítenek előnyben? Merre mennek szívesen?

– Én egy magyarországi bentlakó vagyok, nem szívesen mozdulok ki. Nagy élményt jelentett viszont egy korábbi horvátországi nyaralás a családdal.

– Gondolt már arra, hogy amikor elhagyja a Fília vezetését, mivel foglalkozik majd?

– Megszerelem itthon a villanyt. A viccet félretéve, még nagyon fíliás vagyok, érzelmileg kötődök ide, a munkatársaimhoz, a lakókhoz. A stafétabotot azonban át kell adni. Az utódomnak csak annyit kívánhatok, vezesse az intézményt legjobb tudása szerint, a lakók megelégedésére.

– Mely szavak jutnak eszébe először az elmúlt, csaknem 30 évről?

– Segítő szándék, emberszeretet, a lelkiismeretesen végzett munka öröme, mely mások élethelyzetén is javított, remélhetőleg megtettünk mindent ennek érdekében.

Névjegy

Pallag Géza 1957-ben született Békéscsabán. A 10-es iskolába járt, majd villanysze­relő­nek tanult, leérettségizett, technikusi képzettséget szerzett. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pedagógia és ifjúságvédelem szakán diplomázott. 1991-től kuratóriumi elnöke a békéscsabai Fília Alapítványnak. Nős, felesége, Judit kollégiumgondnok. Három gyermekük van, Eszter, Géza és Ágnes. Pallag Géza hobbija az olvasás és a kolbászkészítéssel kapcsolatos minden művelet a fűszerezéstől a füstölésig. Majd pedig természetesen a portéka kóstolása és fogyasztása.