Rendet kell vinni a gyerekek életébe

– Milyen érzésekkel vette át a díjat? Hiszen minden pedagógus a fiatalokért dolgozik…

– Való igaz, elgondolkodtam azon, hogy vajon mi alapján mérik ezt a díjat. Szerintem a kitüntetés vonatkozhat arra is, hogy a volt tanítványaim közül többen végeznek hozzám hasonlóan ifjúsági munkát Békéscsabán; hogy vannak kórusaim, amelyekkel eredményeket érünk el, dicsőséget hozva városunknak. Hogy huszonkét éve szervezek egy gyerektábort, amiről beszélnek az emberek. Összességében úgy vélem, számítanak a tanórák tartásán kívüli pedagógiai feladatok is, hogy nemcsak az evangélikus iskolában, hanem azon kívül, a városban is mozgok a fiatalok között.

– Húsz éve tanít az evangélikus iskolában. Változtak a gyerekek a két évtized alatt?

– Természetesen, hiszen minden nemzedék más, emiatt máshogy, más módszerekkel kell megközelíteni őket. A pedagógusnak is meg kell újulnia, kellő önkritikával kell rendelkeznie, meg kell hallgatnia a diákokat. Az a lényeg, hogy hassunk rájuk, ehhez pedig nekünk is formálódnunk, alkalmazkodnunk kell. De az erkölcsi értékeket megtartva, azokból nem szabad engedni, és a tapasztalatom szerint a gyerekek ugyanolyan fegyelemmel be is állnak a sorba, mint húsz éve.

– A vallásnak fontos szerepet kell játszania a nevelésben, oktatásban?

– A vallás, a keresztyén nevelés rendet tart az ember életében, napi, heti és éves szinten egyaránt. A jó és a rossz közötti különbséget egyébként az ember érzi a lelkiismeretében, az vallástól független, azt elhelyezte az Isten mindenkiben. Ma sok gyereknél azt látom, hogy otthon nincs rend a napirendjükben, kuszák a reggelek és az esték a családokban, felcserélődés van a férfi- és a női szerepekben. Káoszból érkeznek, rendre vágynak, amit vissza kell hozni a gyerekek életébe. Ezt a keresztyén pedagógusok fontos feladatának tartom. Fontos, hogy hitelesen tanítsunk, neveljünk, vagyis amit mondunk, azt mi is úgy tegyük. A keresztyén pedagógusnak mindenre mindig van megnyugtató válasza, nincsenek tabutémák. Szokás mondani, hogy ahol rend van, ott korlátok is vannak – a rendet azonban nem korlátnak, hanem lehetőségnek kell felfogni.

– Kórusokat irányít. Mit jelent a zene az életében?

– Ha tehetném, csak azzal, kórusokkal foglalkoznék. Bár fontos a zene, a zenei nevelés háttérbe szorul. A gyerekek nem énekelnek, pedig az éneklés olyan mélyre hat, a zene olyan lelki rezdüléseket ad, mint semmi más. A kórusban éneklés pedig azért a szívem csücske, mert közösséget formáló ereje van. Egyszerre veszünk levegőt, egy irányba tartja a gondolatunkat, egy közös produkcióért dolgozunk.

– A méltatása során kiemelték, hogy évtizedek óta szervez és vezet Telekgerendáson gyermek- és ifjúsági tábort.

– A hittantáborban bibliai történetek köré csoportosulnak a tevékenységek. Nincs egy csepp szabadidejük sem a gyerekeknek, szoros a napirend, be vannak osztva. Reggel és este között nem mehetnek be a szobába, nem telefonozhatnak, nem hallgathatnak zenét – nem foglalkozhatnak olyannal, ami becsuk, csak olyannal, amivel nyitnak a többiek felé. El is fáradnak, mert ehhez nincsenek hozzászokva. Az öt nap alatt teljesen lecsendesednek, mondhatni egy burokban vannak. Kézműveskednek, sportolnak, jeleneteket adnak elő, egy csomó dolgot kipróbálnak, sikerélménnyel gazdagodnak. Problémának látom, hogy ma a gyerekek csupán egy lábon állnak, és nincsenek tisztában azzal, hogy mire képesek, csak az iskolai jegyek alapján mérik önmagukat és a tanárok őket. Bár hittantáborról van szó, és Isten jelen van, az mindenki számára nyitott. Ugyanis vallom, hogy munkások vagyunk, a magvetés a feladatunk, és majd Isten elvégzi a dolgát.

Kedvence a retorika

Kutyejné Ablonczy Katalin elmondta, hogy munkája során a magyar, a zene és a hittan összeforrt, ez sokat segít neki a fiatalokkal való foglalkozásban. Szereti a retorikát, fontosnak tartja, hogy a gyerekeket gondolkodni tanítsák. Kedvence a középiskolás korosztály, mivel a gyerekek akkor válnak felnőtté.

A méltatásakor elhangzott, hogy pedagógiai tevékenységére az értékközvetítés a jellemző, legyen szó irodalomról, retorikáról, zeneművészetről, kóruséneklésről, közösségépítésről.