Gyarmati Gabriella a mindenséggel méri magát

– Hogyan lesz valakiből művészettörténész?

– Már tízéves koromban pályát választottam. Rajzolással kezdtem, a művészeti szakközépiskolában pedig jött a rajz, a tervezés és a szövés, de ráébredtem, hogy a művészetnek nem a gyakorlati, hanem az elméleti része érdekel.

– A gyulai Kohán Képtárból került a Munkácsy Mihály Múzeumba. Gondolom, itt a névadó festőkirályhoz kellett igazítania érdeklődését.

– Ez részben igaz, ugyanis már az egyetemen szerencsém volt azzal, hogy tanszékvezetőm, Végvári Lajos Munkácsy-rajongó és -szakértő volt. Az elsőt biztosan örököltem tőle.

– Sokan vagyunk, akik nem tudjuk, mikor és mivel szerzett Munkácsy Európában hírnevet.

– A kritikai realista szellemben készített Siralomház című festményével. Ezt teljesen ismeretlenként Düsseldorfban alkotta 1869-ben, 25 évesen, és ezzel óriási hatást gyakorolt a művészeti világra. A hírnévhez kellett az, hogy a képet egy műgyűjtő megvásárolja, és Munkácsyval megállapodjon abban, hogy a Párizsi Szalonban kiállítják. Ott aranymedalliont kapott a festő. Azt máig rejtély övezi, hogy a műgyűjtő honnan értesült a festményről, és miért fizetett ki az ismeretlen alkotónak igen szép summát. Munkácsy akkor még napról napra élt, a modellek megfizetésére is alig futotta neki.

– Andy Warhol mondta:, „Egyszer mindenki világhírű lesz tizenöt percre”. Ennél Munkácsynak jóval több jutott. A Warhol-kiállításra rátérve, ezt miért tartják az évtized tárlatának?

– Tíz évig dolgoztunk azon, hogy a világ egyik legismertebb művészének eredeti művei a Munkácsy múzeumban láthatók legyenek. A műtárgyak összértéke egymilliárd forint, de ennél fontosabb a közönség számára, hogy megismerheti az 1960-as, ’70-es és ’80-as évek Amerikájának világát, a pop-art művészet lényegét és célját, valamint létrejöttének körülményeit.

– Közben nem szakadnak el Békéscsaba neves szülötteitől sem. Milyen kiállításokra a legbüszkébb ebben a témakörben?

– Hármat emelnék ki. Az első 2017-ben Pátkai Ervin szobrászművész tárlata, ő a modern francia szobrászat egyik megteremtője, sőt, nem túlzás azt mondanom, forradalmára volt. Szülőföldjén azonban kevesen tudtak róla, valószínűleg azért, mert korán kivándorolt. Mengyán András fényfestészete és lézerinstallációi szintén sokakat vonzottak. Egy idei tárlatot is megemlítenék, a még egy hétig látható Mértankapszula címűt, amelyben olyan békéscsabai származású, európai rangú és hírű nagymesterek alkotásait láthatja a közönség, mint Bohus Zoltán, Fajó János, Lukoviczky Endre és Mengyán András.

– A művészeknek rendszerint van hitvallásuk, de mi az öné?

– József Attila „Ars poetica”-jából idéznék: „A mindenséggel mérd magad!” Ezt az elvet igyekszem alkalmazni, érvényesíteni a hivatásomban. Eddig csaknem kétszáz tárlat megvalósításában vettem részt, ezért is tartom fontosnak, hogy kurátorként ne önmagamnak, hanem a múzeum közönségének rendezzek kiállításokat. Arra törekszem, hogy minden feladatból és helyzetből a legjobbat hozzam ki.

– Mi a hobbija, ha nem a művészetek kötik le?

– A kertészkedés, a családnak több kertje is van, dísz- és haszonnövényeket nevelünk. Gyulán a csabai kolbász készítésében is részt veszek. Dédnagyapám száz évvel ezelőtt a csabai piacon kapott egy receptet, otthon máig annak alapján csináljuk a kolbászt.

– Úgy hallottam, kilencéves fia keresztnevével is családi örökséget visz tovább.

– Anyai ágon svábok, apain erdélyiek a felmenőim. Édesanyám ősei között, a 19. században két Bonaventúra is volt, a 20. században senki nem viselte ezt a nevet. A fiam keresztneve tisztelgés a család előtt.

Névjegy

Gyarmati Gabriella 1972-ben született Gyulán. Szegeden, a Tömörkény textil szakán érettségizett. Ezután Miskolcon tanult művészettörténetet. 1997-től a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Erkel Ferenc Múzeumának munkatársa. 2001-ben került Békéscsabára, a Munkácsy múzeumba. 2002 és 2006 között újabb diplomákat szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. 2003-tól a Bárka című folyóirat képzőművészeti rovatának szerkesztője. 2016-ban mesterképzésen a vizuális és környezetkultúra tanári szakot is elvégezte.