Itt tartunk

2019.07.17. 06:00

Eléri a számítógépes memória az emberi agy kapacitását?

A Manchesteri Egyetemen nemrég építettek egy szuperszámítógépet, hogy mesterséges intelligencia (MI) segítségével modellt készítsenek az emberi agy felépítéséről.

A SpiNNaker nevű gép különlegessége, hogy egymillió darab, másodpercenként összesen 200 000 milliárd tranzakció végrehajtására képes processzorból épül fel, azaz több idegsejt valós idejű modellezésére képes, mint bármely korábban épített rendszer.

A gép azért is számít újdonságnak, mert üzemelése sokkal jobban hasonlít az emberi agy működésére, mint egy hagyományos számítógépére. Az agy és a komputerek felépítése és működése azonban eddig is több hasonlóságot mutatott, főleg memória szempontjából.

A Kingston Technology vette sorra, hogy pontosan melyek is ezek.

Rövid távú memória

Nemcsak az emberi agy, a számítógép is rendelkezik rövid távú memóriával.

Utóbbiaknál a rövid távú memória a RAM (Random-Access Memory) és a DRAM (Dynamic RAM) lapkának, azaz az ún. rendszermemóriának felel meg, az agyban pedig több milliárd sűrűn elhelyezkedő sejt alkotja. A rövid távú memória a komputer és az ember esetében is az azonnali feladatvégzésben segít.

A gép kapcsán azonban a rendszer gyorsasága és teljesítménye a beépített memória kapacitásától is függ. Napjainkban 20 GB/s körül van az átlagos RAM-sávszélesség, a memória mérete pedig általában 8 GB körüli. Szakértők szerint a sávszélesség 5 éven belül 40+ GB/s szintre nő majd a DDR5 memória tömeggyártásának köszönhetően, és ez a technológia 256+ GB kapacitású modulok készítését teszi majd lehetővé.

Hol tartunk kapacitásban?

Az emberi memória és a gépi memóriacsipek kapacitása egyaránt óriási, ám az ember még mindig megelőzi a gépeket ezen a területen.

Viszont a technológiai fejlődés mértéke is számottevő: a Kingston SSD-k kapacitása például 32 GB-ról 7,6 TB-ra nőtt alig 10 év alatt, és az SSD teljesítményénél további jelentős növekedésre számítanak a vállalat szakértői.

Ami a DRAM-memóriát illeti, a kapacitásnövekedést hozó DDR5 valószínűleg már jövőre megjelenik a piacon. Ez a technológia fontos előrelépést jelent, mivel az egyre szélesebb körben alkalmazott MI nagy számítási-teljesítményt igényel. Az MI által generált adatok kezeléséhez pedig nagyon nagy teljesítményű, gyors tárolókra és bőséges RAM-kapacitást nyújtó szerverekre lesz szükség.

A gépekhez képest

az emberi memória becsült munkakapacitása eléri a 2,5 petabájtot, vagyis az 1 millió gigabájtot.

Összehasonlításképpen: ha az agyunk a televízió digitális videórögzítőjéhez hasonló módon működne, a 2,5 petabájt 3 millió órányi, azaz 300 évnyi tévéműsor tárolására lenne elegendő. A Kingston SSD-technológiáért felelős vezetője, Tony Hollingsbee azonban úgy véli, jelenleg nincs valós igény ilyen méretű számítógépes tárkapacitásra, de az új alkalmazások megjelenésével a mostaninál várhatóan nagyobb maximális teljesítményre lesz szükség a jövőben.

Memória és emlékezet

„Védelmi” szempontból az emberi emlékezőképességnek két fajtája van.

Az explicit memória az, amit tudatosan használunk, például amikor felidézzük, hová tettük előző nap a bejárati ajtó kulcsát, míg az implicit memória működése nem feltétlenül tudatos: tudjuk, hogyan kell járni, de nem kell gondolkodnunk ahhoz, hogy járni tudjunk. Ugyanakkor minden ember megtanul egyszer járni, és elraktározza ezt a tudást a memóriájába.

Az explicit és az implicit memória tehát ugyanazt a célt szolgálja: fenntartja agyunk „operációs rendszerének” stabil működését és védi a fontos emlékeket.

A komputereknél nagyon hasonló elven funkcionál a memóriavédelem, amit minden modern operációs rendszerbe beépítenek. Amikor egy program memóriát igényel a működéséhez, az operációs rendszer hozzárendeli a szükséges tárhelyet, és a memóriavédelemnek köszönhetően megakadályozza, hogy a program bármilyen más memóriához hozzáférjen.

Számos helyzet van, amikor ez kiemelten fontos, például áramkimaradás esetén, ami adatvesztéssel jár, és a vállalatok számára hatalmas károkat okozhat. Ezért kezdték el vizsgálni a technológiai cégek, hogyan akadályozhatnák meg az adatvesztést áramszünet fellépésekor. Így született meg a nem felejtő DIMM-memória – a DRAM egy típusa –, amelynek célja, hogy az adatközpontokban ilyen helyzetben is biztosítsa a magas rendelkezésre állású IT-eszközök stabil működését.

Borítókép: Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!