Chipek harca – vérre menő küzdelem megy értük

Úgy tűnik, ez a tét a súlyosan chiphiányos piacon, amelynek elkerülhetetlen kapacitásbővítéséért az USA és Németország is benevezett.

Akadnak olyan szektorok, amelyek a járvány ellenére – vagy éppen annak hatására – növekedtek. Ilyen például a távközlés és az informatika, illetve az azokat kiszolgáló chipgyártás. Az eszközök alapvető alkotóelemei, a félvezető anyagok – amelyek fajlagos ellenállása a szigetelők és a vezetők közé esik, a legismertebb a szilícium – szektora jó évet zárt 2020-szal.

Igaz, a pandémia márciusban és áprilisban még érezhetően betett a félvezetők piacának, az év további részében ezt bőven ellensúlyozta a kereslet oly mértékű növekedése, ami felforduláshoz is vezetett.

A tavalyi összes chipértékesítés 439 milliárd dollárra (csaknem 130 ezermilliárd forint) rúgott, ami 6,5 százalékkal haladta meg a 2019-es értéket – közölte az ágazat legtöbb amerikai cégét, illetve a világ vezető nemzetközi félvezetőgyártóit tömörítő szövetség, a SIA. Ezen belül csak az amerikai gyártók eladása 47 százalékot tett ki, 208 milliárd dollár értékben. Az Egyesült Államokba eladott csipek értéke 19,8 százalékkal, 94,15 milliárd dollárra nőtt. Néhány napja pedig a SIA egyik tagvállalata, a világ legnagyobb félvezetőgyártója, a Taiwan Semiconductor közölte, hogy a tavalyi negyedik negyedéves adózott eredménye rekordot döntött: 23 százalékkal, 5,1 milliárd dollárra (1500 milliárd forintra) nőtt.

Ennek oka a járványhelyzet alatt szélesebb körben elterjedt otthoni munkavégzés.

Egyrészt a korábbinál sokkal többen – akár a munkáltatók, akár a munkavállalók – vásároltak prémium kategóriás számítástechnikai eszközöket, másfelől élénkült a felhőszolgáltatások iránti igény. A legnagyobb amerikai szerverparkokat üzemeltető cégek – például az Amazon, a Microsoft és a Google – jelentősen növelték az infrastruktúrájuk teherbírását, ami az adatközponti rendszerekben használt memóriachipek iránti kereslet növekedésével járt.

Ám mivel ezt a chipgyártás nem volt képes teljes mértékben követni,

akadt olyan iparág, amelyik hoppon maradt a nagy fellendülés közepette: az autógyártás.

Ahogyan a Magyar Nemzet is beszámolt néhány példáról, januárban kénytelen volt egy hónapos szünetet elrendelni a németországi Ford-gyár, amit a kecskeméti Mercedes-üzem tíznapos leállásról és a győri Audi háromról egy műszakra való átállásáról szóló bejelentés előzött meg (az utóbbi azóta visszatért a három műszakos üzemre). A hiány hátráltatta a Volkswagen, a Subaru, a Toyota, a Nissan és a Fiat Chrysler gyártását is, és arra késztette Peter Altmaier német gazdasági minisztert, hogy levélben kérje tajvani kollégáját, Wang Mei-huát, sürgesse meg kicsit a Taiwan Semiconductor kibocsátási aktivitását. A kérésre kedvezően reagált a távol-keleti ország és a cég, már csak azért is, mert több autógyártótól is érkezett hozzájuk hasonló megkeresés.

Most már csak az a kérdés, hogy melyik iparágnak nagyobb a lobbiereje: a járműiparé vagy a mobileszközök gyártóié? Úgy tűnik ugyanis, hogy az autóipar gyors kiszolgálásának az utóbbi szektor issza meg a levét, hiszen

a mobilokba és a tabletekbe szánt chipek végül a járművekben köthetnek ki

– figyelmeztetett a Samsung.

Hosszabb távon bizonyosan felzárkózik a kereslethez a gyártókapacitás és enyhül a chipekért folytatott vérre menő küzdelem. Előrejelzések szerint az ágazat termelése a következő tíz évben 56 százalékkal nő, ezt pedig az Egyesült Államok mindenképp a saját javára szeretné fordítani, elsősorban egy tavaly született, az amerikai chipgyártásnak gazdasági ösztönzőket nyújtó törvénnyel. Ez rá is fér a szektorra, hiszen 2020-ban a helyi gyártókapacitás a valaha volt legmélyebb pontját érte el, és a globális előállításnak csak a 12 százaléka származott az USA-ból.

Ám hasonló céljai vannak hasonló eszközökkel Németországnak is.

Kialakulóban van tehát egy újabb éles verseny az Ó- és az Újvilág között

egy olyan piacon, amelyet már régen letaroltak a távol-keleti gyártók, és amelyektől a nyugati gazdaságoknak csak most jutott eszébe függetlenedni.

Borítóképünk illusztráció