A világ összes emberének arcképét gyűjti egy mesterséges intelligencia cég

A Clearview AI azt állítja, hogy egy éven belül 100 milliárd arc fotója lesz az adatbázisában, ami elég ahhoz, hogy „szinte mindenki azonosítható legyen a világon” – állítja a cég egy decemberben készült pénzügyi prezentációjában. Az anyagot a The Washington Post szerezte meg. Becslések szerint ma 7,8-7,9 milliárd ember él a Földön.

A prezentáció szerint eddig 10 milliárd képet gyűjtött össze a Clearview, és havonta 1,5 milliárd újabb fotót tesz hozzá az adatbázisához. A befektetőknek készült anyaga szerint további 50 millió dollárra van szükségük a kitűzött cél eléréshez, hogy 100 milliárd kép legyen az adatbázisukban.

Nem is akárhogyan gyűjtögetik „arcindexálójukkal” az emberek fotóit: az internetről minden engedély és hozzájárulás nélkül felnyalábolt képeket egyeztetik a biztonsági kamerák felvételeivel. Az amerikai cégre tavaly 17 millió brit font pénzbírságot szabott ki a brit adatvédelmi biztos, mivel a közösségi oldalakról származó képek adatbázisba építésével „súlyos jogsértést” követtek el. A Clearview technológiáját „ingyenes próbaverzióban” kínálták az Egyesült Királyság bűnüldöző szerveinek.

A magát csak a „világ legnagyobb arcfelismerő hálózatának” nevező amerikai arcfelismerő vállalat szoftvereket kínál cégeknek, bűnüldöző szerveknek, egyetemeknek és magánszemélyeknek. A cég saját fejlesztésű algoritmusa illeszti az arcokat az internetről felszedett adatbázishoz.

Mint a Post megjegyezte, „a Clearview úgy építette fel adatbázisát, hogy a közösségi hálózatokról és más online forrásokból a weboldalak vagy a lefényképezett személyek beleegyezése nélkül leszedte a képeket. A Facebook, a Google, a Twitter és a YouTube követelte a cégtől, hogy hagyja abba a fotók letöltését az oldalaikról, és törölje a korábban készülteket. A Clearview azzal érvelt, hogy adatgyűjtését az amerikai alkotmány első alkotmánymódosítása védi.”

Az egyre hatalmasabbra duzzadó adatbázis kibővített üzleti modellel párosulhat. A Clearview „az arcok rendőrség számára történő szkennelésén túlmenően terjeszkedni akar”. A prezentációban azt írják, hogy az úgynevezett gig-economy-ban dolgozókat is megfigyelnék. Számos olyan új technológiát fejlesztenek, amelyekkel azonosítani lehet valakit a járása alapján, egy fotó alapján tudnák azonosítani a tartózkodási helyét, vagy nagy távolságból beolvasni az ujjlenyomatát.

A Post a prezentációjukkal kapcsolatos kérdésekkel megkereste a céget, de csak egy rövid nyilatkozatot kaptak a Clearview alapító-vezérigazgatójától, Hoan Ton-That-tól. Eszerint „a Clearview AI nyilvánosan elérhető képeket tartalmazó adatbázisát jogszerűen gyűjtik, akárcsak bármely más keresőmotorét, beleértve a Google-t is. Adatbázisukat bűnüldöző szervek használják a bűncselekmények elkövetőinek azonosításában”.

Ton-That elmondta, a vállalat még nem döntött arról, hogy eladja-e arcfelismerő szolgáltatását nem kormányzati szervezeteknek.

A Postnak adott nyilatkozatában a vezérigazgató azzal érvelt, hogy „az adathalmazban szereplő minden egyes fénykép potenciális nyom, amely életet menthet, igazságot szolgáltathat egy ártatlan áldozatnak, megakadályozhat egy téves azonosítást, vagy felmenthet egy ártatlan személyt”.

A vállalat megközelítése azonban az üzleti modelljével együtt változhat. „Alapelveink tükrözik technológiánk jelenlegi felhasználási módjait. Ha ezek a felhasználási módok megváltoznak, az elveket szükség szerint frissíteni fogjuk” – mondta Ton-That.

A Twitter, a Facebook és a YouTube 2020 elején utasította a Clearview AI-t, hogy hagyja abba az oldalaik feldolgozását. A rendőrség a Clearview technológiáját arra használta, hogy a Black Lives Matter tüntetések után azonosítsa és letartóztassa az erőszakkal vagy rongálással vádolt személyeket. A 2021. január 6-i, az amerikai Capitolium elleni támadás után Ton-That azt mondta, „örömteli, hogy a Clearview AI-t használták a Capitoliumban randalírozók azonosítására”.

Közben a Clearview különböző adatvédelmi perekkel néz szembe, a minap is fontos pert vesztett. A per szerint a vállalat megsértette az illinois-i biometrikus információk védelméről szóló törvényt azzal, hogy az emberek beleegyezése nélkül gyűjtött és használt arcképeket.

Ton-That szerint az Airbnb, a Lyft és az Uber „kifejezte érdeklődését” a Clearview arcfelismerő használata iránt „a hozzájáruláson alapuló személyazonosság-ellenőrzés céljából, mivel sok probléma van a platformjaikon történt bűncselekményekkel”.

Borítóképünk illusztráció