Tényleg csak a kanapét nyomja, aki videójátékozik?

A „kívülállók” izolált, magányos időtöltésként képzelik el leginkább a videójátékozást, a játékosok viszont sokszor éppen a közösségi élményt keresik benne. Míg sokan úgy gondolják, hogy a videójátékosok keveset mozognak és alig sportolnak, addig a kutatás alapján nem különböznek ebben a kérdésben másoktól.

„A videójátékosok fiatal férfiak”

A 18-65 éves lakosság 59 százaléka, körülbelül 3,5 millió fő játszik ma Magyarországon. Bár valóban jobban köthető a 36 év alatti férfiakhoz, a videójátékozás széleskörű társadalmi jelenléttel bír, nemtől és kortól függetlenül bárki számára jelenthet szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget.

A videójátékosok kemény magja e-sport játékokkal (is) játszik, azaz olyan videójátékokkal, melyekből versenyeket rendeznek (például LoL, PuBG, CS:GO). Ők 810 ezren vannak Magyarországon, és rájuk már igaz ez az állítás: 93 százalékuk férfi, 72 százalékuk 30 év alatti.

„A videójátékosok keveset mozognak”

A magyar lakosság fele egyetért azzal az állítással, hogy a videójátékosok keveset mozognak, sportolnak. Ezzel szemben tízből hat videójátékos úgy nyilatkozott, hogy szokott szabadidejében sportolni, ami nem tér el a magyar átlagtól.

Az e-sport játékokkal játszók körében pedig még magasabb ez az arány, tehát a sztereotípiának pont az ellentéte igaz. Ennek oka, hogy a fiatal korosztály aktívabban tölti a szabadidejét, többet játszik, de emellett többet is sportol, mint az idősebb korosztályok.

„A videójátékozás függőséget okoz”

Tízből hatan úgy gondolják, hogy a játék függőséget okoz. Tízből négy játékos játszik napi szinten, a többiek ennél ritkábban. Emellett legtöbben nem az úgynevezett hard gaming körébe tartozó játéktípusokkal játszanak, hanem egyszerűbbekkel, amiket sok esetben csak a holtidő (várakozás, utazás) kitöltésére használnak és mindössze néhány perces kikapcsolódást jelentenek. A heti átlagos játékidő körülbelül 6 óra, ami önmagában még nem utal függőségre.

Az e-sport játékokkal játszók körében már komolyabb ez a fenyegetés, ők egy átlagos hétköznapon 3 órát, egy átlagos hétvégi napon pedig 5 órát játszanak. „A függőség viszont nem csak a játékidő kérdése, problémás játékhasználatra utaló jel lehet még, ha valaki a gondjai, a szorongása elől menekül a játékba vagy elhanyagol emiatt más tevékenységeket, kapcsolatokat. Ezeket a kérdéseket egy következő kutatásunkban részletesebben vizsgáljuk.” – szögezi le Vass Dorottya, a Reacty Digital videojáték és e-sport kutatásainak vezetője.

„A videójátékosok nehezen teremtenek kapcsolatot másokkal”

Tízből hárman gondolják azt, hogy a videójátékosok nehezen teremtenek kapcsolatot másokkal. Ezzel szemben a videójátékozás sokak számára kifejezetten közösségi programot jelent. Tízből négy játékos emelte ki a társasági élményt, mint olyan tényezőt, ami játékra motiválja őt. Továbbá a játékosok negyede amiatt (is) játszik, mert kisgyermek van a családban, ezáltal közös családi programmá emelve a videójátékozást.

A versenyszerűen játszók harmada is kiemelte a közösségi élményt, mint a versenyzésre motiváló tényezőt.

„A videójátékozás időpocsékolás”

A felnőtt magyar lakosság ötöde szerint videójátékozni időpocsékolás. Ennél nagyobb arányban értenek egyet a hasznosságával: a lakosság fele gondolja úgy, hogy fejleszti a kreativitást, és harmaduk szerint jó problémamegoldóvá (is) tesz. Éles különbség mutatkozik a videójátékkal játszók és nem játszók között abban a tekintetben, hogy mennyire tartják hasznos időtöltésnek a játékot. A „kívülállók” kevésbé értenek egyet a videójátékozást pozitívan értékelő állításokkal, míg akik játszanak, sokkal inkább érzik a videójátékozás jótékony, akár fejlesztő hatásait.