Százmillió éves madárkövületet találtak egy borostyánkőben

A Chinese Science Bulletin című folyóirat aktuális számában publikált tanulmányukban a kutatók leírták, hogy a késő krétakorban élt teremtmény a maga 5 centiméteres testhosszával nagyjából akkora volt, mint a világ legkisebb modern madaraként számon tartott méhkolibri vagy vöröstorkú kolibri (Mellisuga helenae), amely 6 centiméteres.

A Tajpeji Egyetemen dolgozó Ceng Kuovej megjegyezte, hogy a lelet egyedülálló információkkal szolgál a szakemberek számára, mivel a hosszanti irányban kettévált tetem felfedi az állat belső felépítésének jelentős részét. A kínai, kanadai és amerikai szakemberek tréfásan a palacsintamadár becenevet adták neki.

Noha a koponya, a jobb szárny és a jobb láb is erősen hiányos, ez a legteljesebb ősmadár-fosszília, amelyet valaha burmai borostyánkőben találtak.

A madár csontváza és tollazata alapján a kutatók arra következtettek, hogy a teremtmény az Enantiornithes madarak csoportjába tartozhatott. Ez a foggal is rendelkező madárcsoport mintegy 66 millió éve, a kréta és a tercier földtörténeti kor határán halt ki.

A nyak és a fej körül húzódó tollazat sűrűsége és hossza alapján a szakemberek úgy vélik, hogy ez az egyed idősebb a régióban eddig feltárt ősmadár-fosszíliáknál. Mint írták: „ez a palacsintamadár a valaha talált legkifejlettebb ősmadár, amelyet borostyánkőben találtak”.

Azt nem tudni pontosan, hogy az állat élt-e még, amikor rácseppent a gyanta, bár a hiányzó belső szervek és a combcsont körüli lágyszövetek hiánya azt sugallja, hogy valószínűleg már nem. A paleontológusok szerint az egyed további tanulmányozása segíteni fog az ősmadarak sokféleségének és élőhelyeinek jobb megismerésében.

Borítókép: Illusztráció

Forrás: AFP/XINHUA