Kíváncsi, miről szólt a híradó pontosan száz éve?

A Magyar Nemzeti Filmalap keddi közleménye szerint az 1918 augusztusa és 1919 júniusa közötti csaknem egy esztendő filmhíradó termése az első olyan magyar történelmi filmdokumentáció, amely szinte teljes egészében fennmaradt. A Filmarchívum a némafilmtekercseken fennmaradt híradókat komoly kutatómunkával, korabeli újságcikkek alapján elkészített külön narrációval teszi közé hetente frissülő videónaplójában.

Mint írják, a százéves filmhíradókból kiderül többek között, hogy miért álltak sorba 1918 nyarán selyemért a Károly körúton, hogyan enyhítettek a lakáshiányon, miért akarta megölni magát a Babaszínpad tinédzser sztárja és mi történt azzal a nyolcéves kisfiúval, aki benyúlt az állatkerti hiénák ketrecébe.

Felidézik: az első világháború vége előtt az Est lapok kiadója elhatározta, hogy újságjának népszerűsítésére a moziba viszi lapjának egyfajta mozgóképes mellékletét. 1918. szeptember 9-én, hétfőn jelent meg Az Est Híradó első száma, amelyet az első napon négy fővárosi és hat vidéki moziban mutattak be. Összesen 12 kópia készült belőle, ezeket vetítették később a nagyobb magyarországi mozikban, sőt még Bécsben is.

A filmhíradó ekkoriban már nem számított újdonságnak a mozikban, a tömegtájékoztatásnak és propagandának ezt az akkoriban páratlanul hatékony eszközét már a világháború első pillanataiban felfedezték. Gyakoriak voltak a mozikban a különféle rövidebb-hosszabb mozgóképes tudósítások, igaz ezek szinte kizárólag német és osztrák híradók magyarul feliratozott változatai voltak. Nagy számuk ellenére nem sokat tudni azonban ezekről a híradókról, hiszen kópiáik csaknem mind elvesztek.

Az Est, majd később a Vörös Riport Film híradói azért maradhattak fenn, mert az egyéves periódus az őszirózsás forradalmat és a Tanácsköztársaság időszakát is magába foglalta, ezért az 1919 végétől berendezkedő Horthy-rendszer számára fontos nyomozati anyaggá váltak a tekercsek, amelyek a bűnügyi levéltár raktárába kerültek. A kinagyított képkockák alapján számos bírósági ítélet született, és a film lett a tárgyi bizonyítéka annak, hogy azokban a napokban ki merre járt, hol mit csinált. Az összesen két órányi, magyarázó felirat nélküli anyag digitalizálása jelenleg is folyik.

A 100 éves felvételek alapkutatását és a hetente jelentkező videók szerkesztését a Filmarchívumban munkatársai végzik. A Filmhíradók Online gyűjteményében teljes terjedelmében is megtekinthető híradókhoz autentikus zenét a Filmarchívum másik archív portáljáról, a Gramofon Online-ról válogattak a szerkesztők – áll a közleményben.

Kitérnek arra is: a kutatást nagyban segíti az a Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási program, amelyet tavaly óta végez a Filmalap. A program részeként felújított több tucat alkotást, köztük a 100 éves híradók most induló sorozatét a második Budapesti Klasszikus Film Maratonon is bemutatják szeptember 4. és 9. között.

Borítókép: Illusztráció / Shutterstock / Tono Balaguer