Mi a teendő, ha bombát vagy gránátot találunk?

A két amerikai bombát a Duna budafoki szakaszán tavaly októberben találták meg. Az alacsony vízállás miatt kerülhetett elő. Ezek egyenként egytonnás szerkezetek és 450 kilogramm robbanóanyagot tartalmaznak. Rombolóbombák, egész háztömböket tudtak volna eltüntetni a föld színéről. Feltehetően a közeli csepeli erőművet vagy hidakat akartak felrobbantani velük, azért dobták le őket. Ilyen esetekben nem lehet tudni, hogy miért nem robbantak fel, de ez bármikor megtörténhet. Éppen ezért, mielőtt elszállították volna a bombákat, alaposan előkészítették a terepet, és a víz alatti felderítés során a búvárok felmérték az érintett Duna-szakasz fenékviszonyait is annak érdekében, hogy a kiemelés napján biztonságosan meg tudják közelíteni a helyszínt. Végül szinte vakon kellett dolgozniuk a víz alatt, de sikeresen megoldották a feladatot.

A műveletben csaknem 900-an vettek részt, a honvédségi tűzszerészek mellett több mint 600 rendőr, mintegy 60 ember a katasztrófavédelemtől, továbbá több mint száz közterületi rendész és polgárőr, valamint az önkormányzat dolgozói.

A Vörösmarty téren egy kisebb bomba került elő, a tűzszerészek egy szovjet gyártmányú 100 kilogrammos második világháborús bombát azonosítottak. Ennek ellenére ki kellett üríteni a teret. Sikeresen kiszerelték belőle a gyújtószerkezetet. A hatástalanított robbanóeszközt pedig a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították későbbi megsemmisítésre.

Gajdos Milán, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred kommunikációs tisztje elmondta: nemrég a városligeti építkezésen is dolgoztak, onnan 55 robbanótestet szállítottak el. Az ország területén azokból a közepes űrméretű aknavető gránátokból van a legtöbb, amilyet a Városligetből is elvittek, de közepes űrméretű tüzérségi lövedékeket, harckocsilövedékeket és gránátokat is gyakran találnak, ilyen hatalmas légibombából kevesebb van. Utoljára 2008-ban volt hasonló méretű evakuálás, akkor Angyalföldön egy 500 kilós bomba miatt telepítettek ki ötezer embert.

Tavaly 36 ezer robbanótestet semmisítettek meg

Statisztikák a hetvenes évek óta állnak rendelkezésre, ez alapján az derül ki, hogy évente 2300-2600 esetre kell reagálni a tűzszerészeknek. Azt gondolhatnánk, ahogyan távolodunk a második világháborútól, úgy fogynak majd ezek az esetek, de ez nem így van. Sokszor még az is előfordul, hogy első világháborús származó gránátok kerülnek elő egy-egy esetnél. Idén már több mint kétszázszor intézkedtek.

Szilágyi Zsolt, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka a honvedelem.hu portálnak adott interjújában azt mondta: tavaly több mint kétezer bejelentés érkezett a tűzszerészek ügyeletére és több mint 36 ezer robbanótestet semmisítettek meg. Az egyik legérdekesebb eset tavaly is egy olyan bomba volt, amelyet a Dunából kellett kiemelni, igaz ez egy kisebb, „csak” százkilós szerkezet volt, de erős sodrásban, több mint tízméteres mélységből kellett felhozni, ami veszélyes és nagyon speciális feladat volt. Szerencsére baleset nélkül végződött a tavalyi év minden bevetése. Utoljára 2016-ban történt tragédia, akkor négy tűzszerész vesztette életét a Hortobágyon, amikor egy nagyobb terület mentesítését végezték. Mindenben szabályosan jártak el, hatástalanították a szerkezetet, de az orosz bombában lévő robbanóanyag annyira érzékeny volt valami miatt, hogy felrobbant. Éppen azért nem szabad soha ezeket a szerkezeteket fogdosni és szétszerelni, mert évtizedek után teljesen kiszámíthatatlan lehet a működésük.

Frontvonalak mentén van a legtöbb

Huszadik századi robbanótestek sokszor a legváratlanabb helyzetekben kerülnek elő. Nagy riadalmat okozott a közelmúltban Hongkongban, amikor rábukkantak arra az első világháborús gránátra, amely Franciaország északi részéből érkezett egy helyi chipsüzembe a szokásos burgonyaszállítmány részeként. A német gyártmányú, több mint hétcentis gránát kiterjedésben valóban hasonló a krumplihoz, és a földből került elő. Magyarországon is többször mentek ki tűzszerészek mentesíteni burgonyabetakarító és cukorrépaszedő gépek által összeszedett világháborús kézigránátok miatt.

Legtöbbször építkezéseken és mezőgazdasági munkák során kerülnek elő ezek a szerkezetek.

A legtöbb bejelentés általában az egykori frontvonalak környékéről érkezik: Fejér, Pest és Veszprém megyékből, illetve Budapestről, vagyis onnan, ahol a második világháború során komoly harcok voltak.

Tilos elvinni és hozzányúlni is

Februárban a délkelet-hollandiai Venlo városában kertészkedés közben fedezett fel egy férfi második világháborús gránátot, pánikszerű reakciója az volt, hogy homokot szórt rá, de úgy hallotta, mintha sípoló hang jönne a robbanótestből. Emiatt rávetette magát, hogy testével csökkentse a robbanás erejét. Végül kórházba kellett szállítani a férfit. Nem a bomba robbant fel, hanem a hipotermia – kihűlés – tünetei mutatkoztak rajta, mivel amíg a tűzszerészek nem értek ki a helyszínre, nem mert elmozdulni a bombáról.

Horváth Csaba őrnagy, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred vezető tűzszerésze azt mondta:

az ilyen eszközökhöz nem szabad hozzányúlni, sőt megmozdítani is tilos.

A napokban éppen Vértesszőlősről loptak el egy repeszgránátot, ami már rendőrségi kordonnal volt körbekerítve. Egy kiránduló család talált rá, de amire a tűzszerészek kiértek, már nem volt meg.

Pedig ha kifordul a földből egy világháborús gránát, akna, bomba, akkor ahhoz egyedül a tűzszerészek érhetnek hozzá. Az állampolgárok nem segítik a tűzszerészek munkáját azzal, ha a kertjükben vagy akár a vízben, fürdőzés közben megtalált robbanószerkezeteket partra viszik, ellenben saját életüket kockáztatják. Ráadásul azzal, ha az előkerült robbanásképes eszközöket közterületre viszik, csak fokozzák a veszélyt, hiszen illetéktelenek férhetnek hozzá, és az ilyen területeken rendszerint több ember kerülhet az eszköz közelébe. Ilyenkor a rendőrséget kell értesíteni.

Gajdos Milán, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred kommunikációs tisztje azt mondta: a bejelentéseket két kategóriába sorolják az érvényes jogszabály alapján.

„Soron kívül kezeljük azokat az eseteket, ahol a feltételezett eszköz lakóépületben, közterületen vagy oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi, esetleg más közintézmény területén, vízi vagy szárazföldi útvonalon, közforgalmú repülőtéren, vízi létesítmény belső védőterületén lelték fel és a vízszolgáltatást akadályozza, illetve egyéb helyszíneken, ha egyéb okok miatt indokolt. Minden egyéb esetre 30 napot biztosít a jogszabály, de természetesen mindig sokkal előbb reagálunk a bejelentésekre.”

A rendőrséget hívja, ha bombát talál!

Aki elhagyott robbanótestet vagy annak látszó tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, köteles azt haladéktalanul bejelenteni. Lehetőség szerint meg kell jelölnie a megtalálási helyet, majd értesítenie kell a rendőrséget vagy az önkormányzatot. A rendőrök a helyszínt átvizsgálva döntik el, szükséges-e a kihívni a Magyar Honvédség tűzszerészeit. Megfogni, arrébb vinni tilos ezeket az eszközöket, ha azonban valaki mégis kézbe vesz egy ilyen szerkezeteket, akkor lehetőség szerint óvatos mozdulattal tegye vissza azt a földre. Minden esetben kerülni kell, hogy a feltételezett robbanótesteket magasabb helyre helyezzék, például egy asztalra, ahonnan lelökhetik vagy legurulhat. Ugyanez a teendő a tavakból, folyókból előkerült robbanószerkezetekkel is, ekkor azonban célszerű a parton tájékozódási pontot keresni, hogy a rendőröknek és a tűzszerészeknek könnyebb legyen megtalálniuk a vízben lévő eszközt.

Nagyon fontos, hogy egy laikus számára nem megállapítható, hogy az általa talált eszköz mennyire veszélyes. A feltételezett robbanótestek paraméterei sem nyújtanak útbaigazítást, hiszen egy égészen kicsi eszköz is lehet nagyon veszélyes. Vannak olyan robbanótestek, amelyek nem azért veszélyesek, mert már kilőtték azokat, hanem azért, mert a gyújtószerkezet már a gyártást követően sem volt biztonságos. A veszélyességi fok meghatározása tehát annyira összetett ismereteket igényel, amellyel csak a jól felkészített tűzszerész szakemberek rendelkeznek.

Bortókép: Tűzszerészek a 2016 júniusában a budai Infopark területén földmunkák közben talált 500 kilogrammos amerikai GP-1000 légibomba mellett, a felrobbantása előtt, Dabas közelében