A kutyák agya sohasem pihen

Az agy különböző területei folyamatosan tartják a kapcsolatot, még akkor is, ha az agy látszólag pihen. Vajon milyen ősiek ezek a kapcsolatok? Mi jellemzi az egészséges agy működését? Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói ezekre a kérdésekre keresték a választ egy kutyák bevonásával végzett vizsgálatban, melyek az epilepszia vagy az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlás kutatását is segíthetik a jövőben – írja a Híradó.

A Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása a Scientific Reports tudományos lapban jelent meg a kutyaagy eddig ismeretlen nyugalmi hálózatairól. Ezek a hálózatok az agy nagyobb egységeinek működéséről árulkodnak.

A hálózatokat funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálattal fedezték fel, amihez családi kutyákat képeztek ki mozdulatlan fekvésre az MR vizsgáló csőben.

A kutatásban 22, különböző korú és fajtájú négylábú vett részt gazdájával együtt. A projekt mostani állomását egy féléves tréning előzte meg, melynek első fázisában az ELTE-n zajlott az állatok felkészítése, a második szakaszban pedig egy MR gépnél gyakorolták a kutyákkal és tulajdonosaikkal a feladatokat.

A módszer egyébként a kutyák egészségére teljesen ártalmatlan, és az állatok némi jutalomfalatért cserében szívesen vettek részt a tesztekben. A mérések a Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjában zajlottak.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=0Q1sJgy3b5I

Ahogy a neve is utal rá, a nyugalmi hálózatok vizsgálatakor a résztvevőknek semmiféle ingert nem játszanak le a mérés ideje alatt, és nem is kell semmit csinálniuk. Lényegében zavartalanul fekszenek, míg az MR készülék képek sorozatát készíti az agyműködésükről.

Hogy hogyan kell ezt az elemzést elképzelni, arról a cikk első szerzője, Szabó Dóra mesélt: „Egy villogó fényfüzérekkel díszített karácsonyfa izzóiról el kell döntened, hogy melyek tartoznak ugyanahhoz a füzérhez. Ehhez csak fényképeket használhatsz. Ha elég sok fényképet készítesz és teszel egymás mellé, elkezd kirajzolódni, hogy melyik égők villannak fel egyszerre. Egy füzér ebben a példában körülbelül megfeleltethető egy ilyen hálózatnak” – mondta a kutató.

„A leírt hálózatok elhelyezkedésük alapján hasonlóak az emberi agy nyugalmi hálózataihoz. Kutyáknál is van alapműködési, szenzorimotoros, auditoros vagy homloklebenyi hálózathoz hasonló elrendeződést mutató képlet. Ugyan szerepük még kérdéses, így is alapot nyújtanak ahhoz, hogy az öregedéssel kapcsolatos változásokat vizsgáljuk” – foglalta össze dr. Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője.

A mostani eredmények egyrészt más kutatóknak is támpontot jelenthetnek, hogy célzottabb kérdéseket tegyenek fel az agy működésével kapcsolatban, illetve szélesebb képet ad az egyes agyi hálózatok szerepéről.

A kutatás következő szakaszában azt vizsgálják majd az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói, hogy a különböző életkorú kutyáknál milyen változások mennek végbe az agyban.