A magyarok után most a hívőkbe szállt bele az Index újságírója

Aki rendszeresen olvassa az Index hírportált, tapasztalhatja, hogy az ott publikáló újságírók nagy részének – bár rendelkeznek magyar állampolgársággal és anyanyelvi szinten beszélik a magyar nyelvet – nem sokkal jelent többet a magyar identitás, mint egy nem magyarnak.

Az még a jobbik eset lenne, ha az Index újságírói közömbösen viszonyulnának a magyar nemzet hagyományaihoz és szimbólumaihoz, a helyzet ezzel szemben az, hogy zsigerből gyűlölnek mindent, ami magyar és keresztény, és ennek gyakorta hangot is adnak – emlékeztet a 888.hu cikke, amely felidézi Miklósi Gábor esetét, aki azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Puskás Aréna megnyitójáról írt cikkében büszkén újságolta, hogy ő lázadásból nem állt fel, amikor a felvidéki kisdiákok közel 70 ezer magyar szurkoló előtt elénekelték az Ismerős Arcok – Miklósi szerint „érzelgős” – dalát, a Nélküledet.

Tíz nappal Miklósi cikkének megjelenése után Molnár Csaba, ugyancsak az Index újságírója gondolta úgy, hogy a magyarok után a vallásosakba (elsősorban természetesen a keresztényekbe) is jó lenne belerúgni.

Molnár egy, az Amerikai Egyesült Államokban élőkre koncentrált (módszertana miatt a tengerentúlon heves vitákat kiváltó) kutatás eredményeit ismertette, amely arra a következtetésre jutott, hogy az USA-ban élő ateisták IQ-ja magasabb, mint a vallásosaké.

Nem véletlenül kapott felemás visszhangot az eredeti kutatás, ugyanis már az is tudományos viták alapját képezi, hogy egyáltalán mi is az az intelligencia, és hogy miként lehet mérni.

Habár ez rendkívül fontos dilemma, Molnár nem érezte szükségesnek, hogy akár egy mondat erejéig is kitérjen rá – nem úgy, mint az év elején megjelent, a rasszistabotrányba keveredett Dr. James Watson Nobel-díjas tudósról szóló cikkében, amikor így fogalmazott:

„...nem vagyunk biztosak abban, pontosan mi is az intelligencia, így mérni sem tudjuk igazán. Vajon az-e az intelligensebb, aki 200 pontot ér el az intelligenciateszten, de közben nem tud eligazodni a mindennapokban, vagy az, aki átlagosan teljesít a teszten, de a praktikus gondolkodása sikeressé teszi az életben? E kérdésekre nem ez a cikk fog választ adni, minthogy maguk a kutatók sem tudnak, ezért ők jobb híján az intelligenciahányados értékeit veszik alapul.”

Látható tehát, hogy amikor a rasszok eltérő IQ-ja a téma, akkor az Index újságírója nem győzi árnyalni a képet, ám amikor a vallásos hit és az intelligencia összefüggése van terítéken, akkor más hangnemet üt meg. Teszi mindezt úgy, hogy a vallásosság fogalma jóval szubjektívebb és nehezebben körülhatárolható, mint a különböző rasszokhoz való tartozás.

Molnár egyébként a legújabb írásában csupán az utolsó mondatban tér ki rá, hogy a kutatás, amelyre hivatkozik, kizárólag az Egyesült Államokra vonatkoztatható, így nem bír semmiféle általános érvénnyel.

A Index újságírója a cikket – habár az eredeti kutatás nem ejt szót felekezetekről – valamiért nem egy muszlim imám, hanem egy apáca képével illusztrálta.

Molnár továbbá a közösségi médiában is egyértelművé tette, hogy mit is szeretne üzenni ezzel az írással. Saját Facebook-oldalán a következőképpen kommentálta az Indexen megjelent cikket:

Miután az egyik kommentelő felhívta a figyelmet a kissé elfogult témaválasztásra és az Index által lépten-nyomon hangoztatott kiegyensúlyozottság és objektivitás hiányára, a szerző nem volt rest elismerni, hogy a tudományos alaposság helyett a kattintásvadászat motiválta:

Az Index újságíróinak már csak arról kellene számot adniuk, hogy mégis mi okból gyűlölnek mindent, ami magyar és keresztény – mutat rá a 888.hu cikke.

Borítóképünk illusztráció