Mégsem akkor pusztult el Pompeji, ahogy eddig tudtuk?

Kevés természeti esemény volt annyira döbbenetesen gyilkos és mindent elsöprő, mint a Vezúv kitörése, amely elpusztította Pompeji városát. Még a kitörés dátumát, tehát az időszámításunk szerint 79. augusztus 24-ét is sötét foltként tüntették fel a történelemben. De maga az időpont talán egy kicsit elmosódottabb lehet, mint azt korábban a tudomány vélte. A helyszínen dolgozó régészek ugyanis egy feliratot találtak, ami pár hónappal módosíthatja az eddig ismert kitörési dátumot – tudta meg az Origo.

A Vezúv, a mai Olaszország rétegvulkánja az eddigi ismereteink alapján időszámításunk szerint 79-ben tört ki, és a történelem egyik legkatasztrofálisabb kitöréseként tartjuk számon. Nem kevesebb, mint 33 kilométeres magasságba szórta a túlmelegedett törmelék és a gázok felhőjét, ami százezerszer több energiát szabadított fel, mint a Hirosima és Nagasaki területéről azonosított atombomba robbanásai.

Végül több római település is megsemmisült, köztük a leghíresebbek Pompeji és Herculaneum városai.

Pompeji egykor virágzó és népes város volt, amelyet a kitörés után teljesen elhagytak. A települést csak 1599-ben fedezték fel újra, amikor egy földalatti csatorna ásása során festményekkel borított, ősi falakat találtak.

Most azonban olasz régészek felfedeztek egy feliratot, amely időszámításunk szerint 79. októberében keletkezett. A szakemberek szerint ez azt jelzi, hogy a kitörés néhány hónappal később történhetett, mint az eddig vélt, „hivatalos” időpont. Bár ez csak egyetlen felirat, ám az esemény jellegére való tekintettel szinte lehetetlen, hogy a szöveg a kitörés után készült volna.

Törékeny és könnyen szertefoszló faszénnel készült, és nagy valószínűséggel időszámítás szerint 79. októberére datálható – áll a régészcsapat közleményében, amit a ZME Science online tudományos portál idéz.

Nem ez az első bizonyíték, amely arra utal, hogy a kitörés októberben történhetett. Korábbi tanulmányok már rámutattak, hogy a hamu alá eltemetett emberek vastag ruhát viseltek, amit nem igazán tett volna lehetővé egy meleg augusztusi nap.

Ezenkívül az ásatások során több, olyan üveget is feltártak, amiben egykor erjedő anyagokat tárolhattak, ami szintén az októberi dátumot erősíti meg. Az előző dátum a vulkanológia atyjának is tartott ifjabb Plinius beszámolói alapján került be a köztudatba, aki szemtanúja volt az eseménynek, amelyről a következőket írta: „Augusztus 24-én déltájban anyám közli vele, hogy rendkívül nagy és különös fajta felhő tűnt fel” – írta levelében Tacitus római szenátornak és történésznek az aznapi eseményekről.

A levelet a kutatások szerint azonban körülbelül húsz évvel az esemény után írták, és az eredeti dokumentumot soha nem találták meg. A régészek ehelyett az évszázadok során készült fordításokat és átiratokat fedeztek fel. A levelek különböző másolatain pedig különböző dátumokat tüntettek fel augusztustól novemberig: ezt a fajta „zavart” a szakemberek szerint valószínűleg a napok számítási rendszerei okozták.

A Vezúv kitörésének új javasolt időpontja tehát időszámításunk szerint 79. október 24.