Megerősítette a párkapcsolatokat a gazdasági válság

Az Intrum követeléskezelő cég szerint a párkapcsolatok közel harmadát inkább megerősítette az elmúlt egy-két év gazdasági válsága. Az Intrum legutóbbi, 24 európai országot vizsgáló Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése, az ECPR többek között azt vizsgálta, hogyan hatott a párkapcsolatokra a koronavírus-járványt követő gazdasági visszaesés.

A válaszok alapján az elmúlt időszak pénzügyi nehézségei sok házasságot, kapcsolatot próbára tettek, ugyanakkor a felmérésben részt vevők negyede szerint ez közelebb hozta egymáshoz őket párjukkal.

A magyar válaszadók 30 százaléka azt mondta, a járvány által okozott pénzügyi kihívások közelebb hozták őket házastársukhoz vagy partnerükhöz.

A fiatalabb fogyasztók nagyobb része vélekedett úgy, hogy a koronavírus-járvány okozta pénzügyi bizonytalanság végső soron megerősítette a kapcsolatukat. Az ezredfordulósok majdnem egyharmada, 31 százaléka mondta, hogy a válság közelebb hozta őket a partnerükhöz, szemben az 55 év felettiek 17 százalékával. A cég szerint ennek az lehet az oka, hogy feltehetően az idősebb korosztályban nagyobb az aránya a házasságban élőknek és az elváltaknak egyaránt a fiatalabb korosztályhoz képest.

A nemek tekintetében is volt egy minimális eltérés.

Az európai férfiak 28, amíg a nők 23 százaléka szerint volt pozitív hatással kapcsolatukra a kialakult helyzet.

Hozzátették, az európai átlag a magyarországihoz képest valamivel alacsonyabb, 25,22 százalék, vagyis összesítve minden 4. európai válaszadó szerint volt megerősítő hatása az elmúlt időszak pénzügyi nehézségeinek a kapcsolatukra. Az európai országok közül Romániában mondták a legtöbben, a válaszadók 42,77 százaléka, hogy közelebb hozták őket a párjukhoz a nehézségek, a legkevesebben, a válaszadók 16,8 százaléka pedig Norvégiában. Az Intrum szerint ez részben azzal magyarázható, hogy az északi országban az ECPR-válaszok alapján jóval kevésbé érezték az emberek a járvány pénzügyi hatásait.

A legutóbbi hasonló felmérésen, 2019-ben még a válaszadók jelentős része arról számolt be, hogy a pénzügyek negatívan befolyásolják kapcsolatukat.

Ez a kutatás szerint részben összefügg azzal is, hogy az emberek jelentős része nem szívesen beszél párjával a pénzügyekről. Ugyanakkor az elmúlt időszakban nyíltabbá vált a pénzügyi kultúra, így a párok őszintébben beszéltek az anyagi helyzetükről.

A felmérés során a magyar válaszadók mintegy negyede, 25,5 százaléka mondta azt, hogy a válság kezdetén először azzal kezdett spórolni, hogy kevesebb ajándékot vásárolt partnerének vagy kevesebbet költött közös programokra. Ez európai viszonylatban alacsony aránynak számít, az európaiak 31,13 százaléka válaszolt hasonlóan, ezzel szemben például Portugáliában a válaszadók közel fele, 47,6 százaléka csökkentette az ilyen jellegű kiadásokat.

A válaszadók többsége szerint nem jelentene komoly párkapcsolati problémát számukra, ha kevesebbet költenének párjukra.

Magyarországon a felmérésben résztvevők csak 8,4 százalék vélekedik úgy, hogy ez negatív hatással lenne a kapcsolatukra, az európai átlag ez esetben pedig 12,76 százalék. Kiugróan sokan, 22,2 százalék látja azonban úgy az Egyesült Királyságban és 20,9 százalék Írországban, hogy szakításhoz vezethet, ha kevesebbszer ajándékozzák meg partnerüket.

Összességében azonban a férfiak a nőknél nagyobb nyomást éreznek arra, hogy pénzt költsenek ajándékokra.

18 százalékuk mondta, hogy ez a fő oka annak, hogy hitelkártya-adósságot halmoznak fel, szemben a nők 12 százalékával. Hasonlóképpen, a férfiak 16 százaléka mondta azt, hogy ha nem költene annyit, a partnere elhagyná, szemben a nők 10 százalékával. A hitelből történő ajándékvásárlástól ugyanakkor a többség mind Magyarországon, mind a többi európai országban idegenkedik, hazánkban a válaszadók 9,1 százaléka, Európában átlagosan 14,69 százaléka válaszolta azt, hogy gyakran halmoz fel hiteltartozást azért, hogy ajándékokat tudjon venni párjának.

Az Intrum reprezentatív felmérése független adatfelvételen alapul, a lekérdezés online formában történik. A legfrissebb kutatás 2021 őszén készült, amelyben 24 európai országból 24 ezer európai, köztük ezer magyar állampolgár vett részt.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)