2022.06.29. 07:05
Csapvizet vagy ásványvizet igyunk?
Több tévhit és legenda kering arról, mit miért érdemes, vagy éppen nem érdemes fogyasztani.
Testünk folyadék háztartásának egyensúlyára komolyan oda kell figyelnünk: egy középkorú, átlagos testalkatú embernek naponta két-három liter folyadékot kell meginnia ahhoz, hogy sejtjei „jól érezzék" magukat - és ebbe ne számoljuk bele a turmixot vagy a kávét! De vajon a folyadékpótlást csapvízzel vagy ásványvízzel oldjuk meg? - kérdezi cikkében a Mindmegette.hu.
Bár az elmúlt években jelentősen javult a vezetékes csapból érkező ivóvíz minősége, mégis sokan a boltban vásárolt palackozott vizekben bíznak. Fontos azonban tisztázni, hogy a palackozott vizek nem minden esetben ásványvizet rejtenek.Ezek egy része egyszerű ivóvíz, másik része kis ásványianyag-tartalmú karsztvíz, vagy ásványi anyagokban ugyancsak szegény forrásvíz, és vannak ásványi anyagok utólagos hozzáadásával dúsított kútvizek is.
Jó minőségű
De mi számít ásványvíznek? A jelenlegi szabályok szerint legalább 500 mg/l ásványi anyagot kell a palackozott ásványvizeknek tartalmaznia ahhoz, hogy valóban ásványvíznek lehessen azt nevezni. Az is fontos, hogy ebből a lehető legkevesebb legyen a kalcium és magnézium só. Szerencsére a magyarországi vizek nagy része ilyen. Az ásványvíz minőségét az élelmiszer-ellenőrző hatóság (a NÉBIH) rendszeresen ellenőrzi, így azok megbízhatóan mindig azonosan jó minőségűek. Nem véletlen az sem, hogy sokan finomabbnak érezzük, mint a csapvizet, hiszen csak bizonyos vízkezelő eljárások engedélyezettek az ásványvizeknél, azzal a kikötéssel, hogy a víz jellemző összetevőit nem változtatják meg. Hozzáadni csak szén-dioxidot lehet, és a csapvízzel ellentétben nem szabad fertőtlenítőszert adagolni hozzá.
Jelen korunk egyik nagy problémája a mikroműanyagok jelenléte, azok szervezetünkbe jutása, és annak káros hatásai. A vezetékes vízben is jelen lehetnek a mikroműanyagok, tehát emiatt felesleges száműznünk a műanyag palackos ásványvizet az életünkből. Az is tény, hogy a mikroműanyagok csak akkor oldódnak ki – és csak bizonyos összetételű palackokból – ha helytelenül tároljuk, tehát napsütésnek, melegnek tesszük ki. Felbontásig tartsuk hűvös, viszonylag sötét helyen. Ezzel egyébként azt is megelőzhetjük, hogy a vizünkben elszaporodjanak a különböző mikroorganizmusok. A legjobb, ha a kibontott vizet a hűtőben tároljuk, és néhány napon belül megisszuk.
A csapvíz minőségét, összetételét is rendszeresen ellenőrzik, és Magyarországon ma már mindenhol biztonságosan fogyasztható. 1-2 évtizede még sok településen jelentett problémát a csapvíz arzéntartalma. Azóta azonban az ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően ez megszűnt. Ma már csak néhány település van, ahol a csapvíznek magas a vas, mangán, ammónium tartalma, vagy nagyobb szervesanyag-tartalma gondot okoz. Ezek azonban nem okoznak egészségügyi problémákat, csupán a víz kinézetét, szagát változtatják meg, például vöröses, sárgás színe lehet zavaró. Az ivóvíz minőségét befolyásolhatja a vezetékek állapota is.
Minél többet igyunk
Reggelente nyissuk ki a csapot, és várjunk pár másodpercet, majd azután töltsük csak meg a poharunkat. Ha hosszabb időre elutazunk, akkor hazaérkezésünkkor érdemes néhány percig is folyatni a vizet, mielőtt innánk belőle. Az így kiengedett vizet bátran használhatjuk mosogatásra, felmosásra, locsolásra, nem kell a lefolyóba önteni. A csapvíz vitathatatlan előnye, hogy jóval olcsóbb, mint az ásványvíz, 1 liter ásványvíz árán akár 100 liter csapvizet is ihatunk. Ha mégis szívesebben innánk ásványvizet, akkor érdemes a nagy kiszerelésű, cserélhető ballonokat választanunk, így nem termelünk műanyag hulladékot. A lényeg, hogy igyunk minél több vizet – főként a nyári hőségben – és kerüljük a cukros üdítőket.
Borítókép: illusztráció