Hamarosan luxuscikké válhat a kávé (videó)

„A kávé akár el is tűnhet az életünkből” – többek között ezzel a sokkoló kijelentéssel kezdi videóját az Axióma. A szervezet a globális élelmiszerhiány okairól készített összefoglalást, amelyben bemutatják, hogy mely tényezők vezettek odáig, hogy az alapvető élelmiszerek piacán is előállhat a krízis. A videó arra is felhívja a figyelmet, hogy habár az élelmiszerhiány egy évek óta fennálló probléma, a jelenség mostanra bizonyos termékek esetében már szinte minden országot érint. A szervezet a kávé példáján keresztül mutatja be, hogy hogyan került veszélybe az alapélelmiszerek termelése és forgalmazása világszerte. 

„Az ENSZ már 2017-ben 82 országot figyelmeztetett, hogy fokozottan tartalékolják az élelmiszerkészleteiket” – emlékeztet a videó. Utoljára negyven éve volt olyan szintű élelmiszerhiány, mint napjainkban, ugyanis 1980-ban csökkent a legalacsonyabb szintre a világ gabonakészlete. Akkor több országban éhséglázadásba kezdtek az emberek. Bár jelenleg még nem állt elő ehhez hasonló helyzet, azonban bizonyos élelmiszerek hiánycikké váltak az elmúlt hónapok, évek során. 

Hogyan alakult ki élelmiszerhiány 2022-re? 

Mostanra világszerte tapasztalható, hogy üresen állnak a bevásárlóközpontok egyes polcai. A jelenség mögött főként az orosz-ukrán háború, a műtrágya hiánya és a klímaváltozás állnak. Ráadásul mindezek előtt a koronavírus-járvány is megingatta a gazdaságot. Az Axióma egy Melange kávé elkészítésén keresztül mutatja be az élelmiszerhiány kialakulásának okait. Ehhez a kávé típushoz ugyanis három dologra van szükség: mézre, kávéra és tejre, mára pedig mindhárom összetevő hiánycikké vált. 

Virágmézből már tavaly is jelentős hiány volt a világban, a koronavírus-járvány miatt az országok korábban lekötötték a készleteket, a termék legnagyobb részét eladták. Idén pedig ez a trend folytatódik.  

A kávé hiányára főként a klímaváltozás volt hatással, a világ legnagyobb kávéexportőr országában, Brazíliában például az aszály miatt került veszélybe a teljes termés.  

A tej eladása pedig a munkaerőhiány miatt került válságba. Egy angliai farmernek például negyvenezer liter teje ment kárba, mert nem talált fuvarozót, aki elvitte volna azt a feldolgozóba. 

Ezt a helyzetet tetézi, hogy minden ország egy esetleges hiánytól vagy egy globális konfliktustól tartva tartalékolni kezdett, túl nagy mennyiséget halmozott fel, ez pedig problémát okoz az élelmiszerellátásban.  

A háború hatása az élelmiszeriparra 

Az orosz-ukrán háború következménye, hogy jelentősen csökkent az országok gabonaimportja. Míg Ukrajna a háború közvetlen következményei, Oroszország a nyugati szankciók miatt nem tud kellő mennyiségű gabonát exportálni, így búzát sem. A két ország együttesen a világ búzaexportjának negyedét teszi ki. Búza hiányában pedig se kenyérfélét, se tésztafélét nem lehet előállítani. 

A szállítás mostanra megoldatlan probléma lett, ugyanis a háború előtt a gabona 98 százalékát hajóval szállították a világ országaiba, mivel ez volt a legolcsóbb transzfer. A háború azonban jelentősen megnehezítette a tengeri szállítást. Ukrajna ezért vasúti útvonalon próbálná pótolni a kieső tengeri kapacitását, ennek viszont jelentős akadálya a szovjet időkből megmaradt, Európa más országaitól eltérő vasúti nyomtáv, vagyis a sínek eltérő méretezése. Ennek következtében a szállítás során a lengyel határon át kellene szerelni a vasúti kocsik tengelyét, vagy az árut kellene átrakodni európai vasúti kocsikba, hogy az megérkezhessen Európa országaiba. Ez rendkívül költséges és időigényes feladat lenne, így ennek kivitelezését senki sem vállalja.  

A szállítási gondok miatt az országoknak önerőből kéne megtermelniük a hiányt, azonban erre nem képesek, így egy óriási mértékű felhalmozás indult el. A folyamat következtében felborult az elosztás egyensúlya. Ez azt jelenti, hogy például Kína másfél évre elegendő búzát halmozott fel, az ázsiai ország 2021 első felében felvásárolta a világ búzakészletének 51 százalékát, ezért a világ többi országának a maradék 49 százalékon kell osztoznia.  

Az energiaválság télen fokozódni fog 

A háború következtében kialakult energiaválság a termelésük visszafogására kényszeríti Európa termelőit. Mindez pedig a műtrágya hiányára vezethető vissza. A műtrágya alapanyagaként szolgáló ammóniát Nitrogénből és Hidrogénből állítják elő, a Nitrogént pedig a földgázból nyerik ki. Az egekbe szökő gázárak miatt már most is nagyjából egynegyedével csökkentették Európa Nitrogén alapú műtrágya gyártását. A CRU Group becslései szerint a válság a tél közeledtével fokozódik majd, ami azt jelenti, hogy Európa egyre jobban rá lesz utalva az importra. Oroszország viszont leállította az ammónium-nitrát műtrágya exportját. Ez azért okoz globális problémát, mert 2021-ben Oroszország felelt a világ műtrágya ellátásnak majdnem ötödéért.  

A klímaváltozás húshiányt is okoz 

Az élelmiszerhiány sok helyen már jóval a háború előtt elkezdődött. Az IPCC, vagyis az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület már évekkel ezelőtt megállapította, hogy az extrém hőmérséklet és a tengerszint folyamatos emelkedése hozzájárul a szélsőséges időjárási eseményekhez. Az éghajlatváltozás pedig legnagyobb hatással az élelmiszerellátásra van.  

A klímaváltozás Európában aszályokat, Ausztráliában áradásokat, Amerikában pusztító tüzeket okoz. A Föld minden egyfokos hőemelkedésével 10 százalékkal csökken a gabonanövények termése. Ha pedig nincs gabona, akkor az állatoknak nem lesz takarmánya, így a hús is eltűnik az asztalunkról. De ugyanígy meg kell válnunk a chili paprikától, a szőlőtől, az almától és a mustártól is. Ezek az élelmiszerek mind a klímaváltozás miatt váltak hiánycikké. A globális helyzet miatt ugyanis a termelők tartalékolnak és a legtöbb terményből, így például a kávéból is egyre kevesebbet visznek a piacra. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági világszervezete a kormányok élelmezési programjaival közösen figyelmeztetett egy lehetséges globális élelmezési válságra. 

Az élelmiszerválság tehát napjaink egyik legmeghatározóbb problémájává vált.