Ellenállnak az antibiotikumoknak a baktériumok

A 21. század egyik legnagyobb fenyegetésének az antibiotikum-rezisztenciát tekinthetjük, vagyis a baktériumok egyre intenzívebbé váló ellenállását az antibiotikum-készítményeknek. Tapasztalati tény, hogy

az elmúlt évtizedekben számos baktériumtörzs ellenállóképessége annyira megnövekedett, hogy már nem hatnak rájuk a gyógyszerek.

Hogyan válik ellenállóvá az antibiotikumra a baktérium? Az antibiotikum olyan vegyi anyagokat – kolicineket – termel, ami elpusztítja más baktériumokat. Egyre több azonban az olyan baktérium, amely képes ehhez alkalmazkodni, és így együtt tud élni a kolicinekkel. Ha a baktérium rezisztenssé válik, a falósejt nem ismeri fel, és ezért nem képes elpusztítani.

Az antibiotikumok nem csak az emberi használat – jellemzően túlhasználat – során kerülnek ki a természetbe. Az antibiotikumoknak van egy másik óriási piaca: a mezőgazdaság.

1950-ben egy laboratóriumban véletlenül fedezték fel, hogy az antibiotikumoktól gyorsabban nőnek az állatok.

Emiatt világszerte bevett szokássá vált az antibiotikumok takarmányba keverése még annak ellenére is, hogy a kutatások kimutatták, a rezisztencia az állatról átmegy az emberre is. A világviszonylatban is igen fejlett mezőgazdasággal rendelkező Hollandiában él az egy négyzetméterre eső legtöbb haszonállat, és korábban mindet antibiotikummal táplálták. Csupán egy veszélyes egészségügyi krízishelyzet után döntött úgy a holland kormány, hogy felszámolja az antibiotikumok mértéktelen felhasználását.

Sok ország azonban éppen ellenkezőleg jár el, így például Kína, Brazília, Oroszország, India és Dél-Afrika azt tervezik, hogy 2030-ra megduplázzák az antibiotikum-felhasználásukat, ami komoly kockázatot jelent a baktériumok ellenálló képességének további terjedésével kapcsolatban.

Kim Hardie, a Nothingham University mikrobiológusa a baktériumok kommunikációját tanulmányozza.

A baktériumok ugyanis kommunikálnak egymással, mi több, tanulnak, miközben átadják egymásnak az információkat.

Amikor például egy légúti betegséget okozó magányos baktérium bekerül a tüdőbe, elbújik az immunrendszer, az emberben lévő antitestek elől, amik elpusztíthatják. Ezért eleinte csak „ül és vár”. Amint rájön, hogy jó helyre került a szaporodáshoz, akkor elkezd kommunikálni. Az elkülönült baktériumok számolják egymást, és amikor elegen vannak, előveszik fegyvereiket, és kollektíven megtámadják az immunrendszert. Az immár ellenálló baktérium képes rá, hogy önmagát nagyon rövid idő alatt osztódással megsokszorozza. Hardie szerint

legalább tíz évbe telik, amíg egy új, az ellenálló baktériumot is legyőzni képes antibiotikum a piacra kerülhet.

Az antibiotikum-rezisztencia terjedése többek között ezért válhat a 21. század egyik legnagyobb globális kihívásává.

Borítókép: Shutterstock / Matej Kastelic