Uniós átlag feletti a magyar diplomások bérelőnye

Értékelte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a felsőoktatásban végrehajtott minőségjavító intézkedéseket. Az elemzés a 2012 óta eltelt időszakot vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy több mutató esetében már mostanra sikerült elérni vagy megközelíteni a felsőoktatási stratégiában 2023-ra kitűzött célokat. Az egyik ilyen a képzési szerkezet szétaprózottságának csökkentése. A paletta néhány év leforgása alatt nagyjából háromezer szakkal lett szűkebb, bár a választék így is rendkívül bőséges: jelenleg több mint 7700-féle képzésre jelentkezhetnek a felvételizők – írja a Magyar Nemzet.

Az ÁSZ szerint már látszik, hogy az egyetemek igyekeznek követni a piaci igényeket, és olyan területek felé irányítani a diákokat, amelyeken valóban szükség van diplomás szakemberekre.

Így például 2014 és 2019 között harmadával emelkedett a műszaki diplomások száma, negyedével nőtt az agrártudományi végzettségűek, 12 százalékkal emelkedett az informatikusok száma, és többen végeztek a pedagógusképzésben is.

Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb bölcsészt képeznek, és visszaesett a társadalomtudományi, közgazdasági, természettudományi pályákon végzettek aránya is. Az egyetemek egyre több vállalati kapcsolatot építenek ki, és évről évre több duális képzést indítanak. Ezek méltán népszerűek a fiatalok körében, hiszen a képzés jelentős része „élesben”, valódi céges munkakörnyezetben zajlik, így a diplomaszerzés idejére már komoly munkatapasztalatot szerezhetnek.

Az egyetemek és a gazdasági szervezetek között 2019 végén 553 partnerszervezet bevonásával csaknem másfél ezer képzési együttműködési megállapodás volt érvényben, vagyis a duá­lis képzésben tanulók aránya már ekkor megközelítette a 2023-ra meghatározott célértéket – olvashatjuk az elemzésben, amely kitér arra is, hogy a kutatások szerint a frissdiplomások nagy többsége elégedett a tanultak munkában való hasznosíthatóságával, és úgy vélik, hogy a megszerzett diploma stabil munkaerőpiaci pozíciót biztosít nekik. A duális képzéseket szervező egyetemek közül egyébként három intézmény, a Miskolci Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem emelkedik ki.

Jó hír, hogy a külföldi diákok száma is jelentősen nőtt: már 36 ezer főnél járunk, és két év múlva kellene elérni a 40 ezres számot. Tavaly a külföl­diek többsége a keleti régiókból, Ázsiá­ból, a Közel-Keletről és a volt szovjet tagállamokból érkezett.

Megállapítják ugyanakkor, hogy a magyar hallgatók nemzetközi mobilitása még mindig nem elég jelentős: tanulmányai alatt a hallgatók tizede szerez külföldi tapasztalatot, miközben a 2023-as célérték húsz százalék lenne, és egyelőre a lemorzsolódási arányokon sem sikerült javítani.

A diplomások bértöbblete jelentős, ezzel kapcsolatban az ÁSZ jelzi: hazánkban a munkaerőpiac az uniós átlagnál jelentősebben megbecsüli a diplomát. A magyar diplomások átlagbére 180 százaléka az országos átlagbérnek. Ez az arány nemcsak a visegrádi országokkal való összehasonlításban kimagasló, de jelentősen meghaladja az európai tagállamokat jellemző 151 százalékos átlagot. Igazán nagy előnyt a mesterdiploma jelent: az ötéves képzések után duplaannyit keresnek a fiatalok (212 százalék), mint ha nem jártak volna egyetemre. Kimondottan jól fizet az informatikusi, gépészmérnöki, villamosmérnöki, bűnügyi, igazgatási és honvédelmi pálya.

A számvevőszék emlékeztet: azért lényeges az elmúlt évek tapasztalatainak összegzése, mert a következő években mintegy 1500 milliárd forintból fejlődhet és erősödhet a magyar felsőoktatás.

Borítókép: Magasba dobják sapkáikat a végzős hallgatók a Debreceni Egyetem tanévzáró ünnepségén a debreceni Nagyerdei Stadionban 2020. július 4-én