2010.09.16. 19:28
Kistérségi felzárkózás vegyes érzelmekkel
Vegyesen ítélik meg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását szolgáló programot (LHH) a Békés megyei érintetteknek. A sarkadiak szerint a végeláthatatlan hiánypótlások, a határidők tologatása megkérdőjelezi a források meglétét.
Magyarország lakosságának egytizede él a 33 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségben. Az LHH Kistérségi Programban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) eddig negyvenmilliárd forint támogatás odaítéléséről döntött.
A „harminchármakat” egy kormányrendelet a gazdasági és infrasturkturális mutatók alapján sorolta a leghátrányosabbak közé. A kistérségek szabadon tervezhettek, a minőségi alapkövetelmények elérésén túl nem kellett más, fejlettebb térségekkel versenyezniük. A 2013-ig terjedő időszakban mintegy 100 milliárd forint áll a rendelkezésükre a felzárkóztatásuk elősegítése érdekében.
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési programjai közül eddig több mint ezret hagyott jóvá az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség — tartalmazza az ügynökség sajtóközleménye. Az elmúlt hetek felgyorsult döntéshozatala eredményeképpen 40 milliárd forint értékű támogatásról döntés is született.
Békés megyéből két térség, a sarkadi és a dél-békési került a szegények listájára. A kistérségek vezetésének vegyesek az érzelmeik az LHH programmal kapcsolatban.
A Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás, illetve a fejlesztési tanács legutóbbi ülésén is szó esett az LHH programok megvalósításáról, aktuális helyzetéről. A társulás ülésén megvitatott, írásos előterjesztésből kiderült: „... a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó program alapvető ígérete csorbult...”
Az előterjesztésben nem kevesebbet állítottak, minthogy: „... a végeláthatatlan hiánypótlások és tisztázó kérdések sora, valamint a határidők folyamatos tologatása — az aláírt támogatási szerződések ellenére, amely még mindig nem pénz csak egy ígéret a támogatás lehívhatóságára — a források meglétét kérdőjelezi meg.”
— Kettős a véleményem az LHH-s programról — mondta Simonka György, a Dél-Békési Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. — Szükség van a pozitív diszkriminációra ezekben a térségekben, így nálunk is. Ám probléma, hogy a gazdaságfejlesztés, amely a munkahelyteremtést segítené, csak minimális mértékben kapott szerepet a programban.
Simonka György reményét fejezte ki, hogy az LHH keretet újra feltöltik és a prioritást ekkor az említett terület kapja majd. A dél-békési elnök szerint a pályázati kritériumokon is lazítani kellene. Dél-Békésben Kaszapert emelte ki, amely a térség települései közül a legaktívabb volt az LHH-s pályázatokon.