2012.01.21. 10:25
Megújuló szakképzés: több gyakorlat, kevesebb elmélet
Szeptembertől jelentősen átalakul a hazai szakképzés rendszere, az elméleti képzés helyett a gyakorlat kerül majd túlsúlyba.
— Az elmúlt években kissé eltávolodtak egymástól a munkaerőpiac és szakképzés igényei — mondta Juhos János, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. — A fiatalok gyakran csak elméletben készültek fel a hivatásukra, gyakorlati jártasságuk enyhén szólva is hagyott kivetnivalót maga után. Emellett jelentős volt azoknak a képzéseknek az aránya, amelyek jól hangoztak ugyan, de a végzett szakemberek iránt semmilyen kereslet nem volt.
2012-től a szakiskolákban három évre rövidül a képzési idő, és a diákok a német duális szakképzési modellnek megfelelően nagyobb arányban tanulnak majd gyakorlati tárgyakat.
Az elképzelések szerint a diákok „élethelyzetben”, vagyis az első alapozó év után vállalkozóknál, cégeknél sajátíthatják majd el szakmájuk legfontosabb fortélyait. Kérdésünkre, hogy lesz-e elég vállalkozó, aki felvállalja a tanulók képzését, Juhos János elmondta, bíznak abban, hogy sokan meglátják majd a lehetőség fontosságát. Némi bizonytalanságot okoz ugyanakkor, hogy csökkent a tanulók után elszámolható és visszaigényelhető költségek nagysága.
Rajki István békéscsabai cukrászmester — akinél jelenleg is hét fiatal tanulja a hivatást — üdvözölte a változásokat, hiszen véleménye szerint igazán hatékonyan csak valódi helyzetekben lehet elsajátítani egy-egy szakma ismereteit. Kiemelte, hogy a diákok között akad, akit kifejezetten érdekel leendő szakmája, többeket viszont nem igazán foglalkoztat a jövőjük. A cukrászmester célszerűnek tartaná, ha a felvételit megelőzné egy elbeszélgetés, ami egyértelmű képet adna a fiatal motiváltságáról. Ő maga is mindig elbeszélget előzetesen a tanulókkal.
A szarvasi Integrál Építőipari Zrt. az elmúlt időszakban évente tíz-tizenkét szakmunkástanulót fogadott gyakorlatra — tudtuk meg Bődi Jánostól, a cég elnök-vezérigazgatójától.
— Kőműves, szobafestő-mázoló, ács és villanyszerelő tanulókat ismertettünk meg a szakma fortélyaival. Összességében elmondhatom, hogy 80 százalékuknak megfelelő volt a munkához való hozzáállása. A diákok több mint felét később felvettük alkalmazottaink sorába – mondta a cégvezető. Hozzátette: azt, hogy a jövőben is tudnak-e ennyi fiatalt fogadni, az építőipari piac bizonytalansága miatt nehéz megmondani.
Bődi János üdvözlendő lépésnek tartja, hogy a szakképzésen belül jelentősen megnő a gyakorlattal töltött idő. Kedvező változásnak ítéli meg a normatív havi elszámolás bevezetését is. Ugyanakkor úgy véli, az elméleti óraszámok drasztikus csökkentése negatív következményeket is maga után vonhat.