Gyógynövény-nagyhatalom lehet a megye keleti része

— Békés megyében egykoron sokan foglalkoztak gyógynövénytermesztéssel, ám az elmúlt évtizedekben szinte mindenki felhagyott ezzel a tevékenységgel — nyilatkozta lapunknak Alt Norbert, Gyula alpolgármestere.

Eközben bármilyen meglepően is hangzik, ma Magyarországon hiánycikknek számít jó néhány gyógynövény. Éppen ezért vette fel a kapcsolatot egymással a közelmúltban a fürdőváros önkormányzata és a Gyógynövénykutató Intézet, amelynek szakemberei óriási fantáziát látnak egy Kelet-Békéssel való együttműködésben. A mezőgazdaság ezen részének nagy az élőmunkaigénye, éppen ezért a nehéz helyzetben lévő térség foglalkoztatását is javíthatja a program.

A koncepció szerint az intézet megvizsgálná a termesztésre javasolt földek alkalmasságát, s ha azok megfelelnek, akkor biztosítják a magokat, a dugványokat és a palántákat, míg a települések hatáskörébe tartozna a növények gondozása és begyűjtése. A gyógynövénykutató pontosan megjelölte, hogy a borsosmentából a máriatövisig mire lenne szükségük, s azt is, hogy 17 növényből mekkora területen kellene vetniük, illetve telepíteniük a programhoz kapcsolódó városoknak és községeknek. A terményt biztosan felvásárolná az intézet.

Külön érdekesség, hogy Gyulán egy olyan földterületen termelnek majd, amely az egyik pénzintézet tulajdonában áll, ám azt ők nem tudták használni, így átadták kezelésbe az önkormányzat által tavasszal elindított Földbank-programba.

Alt Norbert kérdésünkre elmondta, hogy a fürdővárosban várhatóan már ősszel elkezdődhet a talaj-előkészítés. A konkrét munkában a helyi szociális szövetkezet, a helyi termelők, a Gyulai Mezőgazdasági Városfejlesztési Kft., illetve a helyi közmunkások is részt vennének.
A közelmúltban egyébként a gyulai városházán fórumot tartottak a témában, amelyre a térség tizenhat települése kapott meghívást. Közülük hat helység vezetői személyesen vettek részt a megbeszélésen, míg további két község jelezte, hogy szimpatizál a kezdeményezéssel, és szívesen kapcsolódna hozzá.

— A foglalkoztatásban lenne fontos a gyógynövények termesztése — mondta Bende Róbert. Sarkad polgármestere úgy vélte, hogy a közmunkaprogram keretén belül lehetne ilyen tevékenységet végezni a település környezetében, a területek alkalmasak lennének erre. A hátrányos helyzetű térségekben kiugrási lehetőség lehetne, a szántókon és a legelőkön gyűjthetnék a gyógynövényeket. Bende Róbert szerint összefogással ki lehetne lépni a piacra is, akár feldolgozóipart is kiépíteni az ilyen termékekre.

Vígh Ilona, Biharugra polgármestere elmondta, körülbelül tizenöt családnak adhatna munkát a gyógynövénytermesztés és -gyűjtés. Mint mondta, a községben nagy hagyománya van ennek, főként a ’60-as és ’70-es években volt sláger fűszernövényekkel foglalkozni. Jövedelmező is volt, igaz, a piac visszaesésével csökkent az ebben dolgozók köre, a magánemberek mellett egy-két kisvállalat maradt fenn. Ha biztos lenne a felvásárlás, akkor bizonyára többen térnének vissza a tevékenységhez, az önkormányzat is foglalkozna vele.

Gyula, Sarkad és Biharugra mellett Doboz, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán és Lökösháza már jelezte részvételét a programban. A szervezők ugyanakkor szeretnék, ha még többen csatlakoznának a kezdeményezéshez.