Bővült az Alföldvíz tulajdonosi köre

Az elmúlt hónapok tárgyalássorozatait követően az Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. a közelmúltban tartott rendkívüli közgyűlésén 95 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, valamint Hajdú-Bihar megyei település részvényjegyzéséről született döntés. A társaság tulajdonosi köre így több mint kétszeresére, 87-ről 182-re bővült - jelentették be az érintettek csütörtöki sajtótájékoztatójukon, Szegeden.

Balázs István, a társaság igazgatósági elnöke elmondta: az elmúlt hetek során a 95 új részvényes önkormányzat közül 60 már meg is kötötte a bérleti-üzemeltetési szerződést az Alföldvíz Zrt.-vel, így az ország egyik legnagyobb 100 százalékában nemzeti tulajdonú víziközmű-szolgáltató társasága jött létre.

A társaság jelenleg 300 000 lakos víziközmű-ellátását biztosítja, ez a szám 2015 végére meghaladhatja az 500 ezret. A csatlakozó településekkel együtt az Alföldvíz Zrt. 129 településen szolgáltathat majd a jövőben, a jelenlegi 67 helyett. A szakember megemlítette: az elvezetett szennyvíz mennyisége 2012-ben 8 millió 366 ezer köbméter volt, míg a kapcsolódó településeken ugyanez a szám 6 millió 379 ezer köbméter, azaz kétszeresére növekszik az ellátandó feladat mennyisége.

Csák Gyula vezérigazgató szerint a szolgáltatások átvétele az új településeken a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal engedélyének megérkezése után ősszel kezdődhet meg. A tényleges szolgáltatás jövő januártól indul.

Az üzemeltetési feladatokat eddigiekben ellátó társaságok munkavállalói számára is biztosított a jövő, mivel a munkavállalók átvételével, az Alföldvíz Zrt. minden szakemberre számít az új feladatok ellátása során. A teljes rendszert a tervek szerint több mint 1000 fővel üzemeltetik majd.

Az Országgyűlés 2011. december 30-án elfogadta a víziközmű-ágazat átalakítását előirányzó víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt. A jogszabály megszületése előtt a víziközmű-szektorra a széttöredezettség volt jellemző. Közel 400 szolgáltató különböző színvonalon és eltérő díjakat alkalmazva látta el feladatát. A jogalkotó célja az volt, hogy egy olyan integrált, egységes, szabályozott piac jöjjön létre, melynek szereplői a hatékony működés mellett magas szakmai színvonalon látják el a feladatukat.