megrendítő tragédia

2021.03.05. 12:05

A szív megszakad: a kilencéves Vivien utolsó kívánsága az volt, hogy láthassa újszülött kisöccsét

Megszülte kisfiát, majd alig egy hónap múlva eltemette kilencéves kislányát a szolnoki anyuka. Vivien leukémiában szenvedett, és bár a család végig reménykedett, a mindig mosolygós nagybeteg gyermek tisztában volt vele, mi vár rá.

Forrás: Shutterstock / illusztráció

Fotó: Shutterstock

A kis Vivien izgatottan várta kisöccse érkezését. Már azt is eltervezte, miben fog segíteni a kisfiú körül, miközben már jól tudta, hogy súlyos betegségben szenved – írja a Bors.

Szeptember elején Szolnokról Budapestre szállították csontvelő-transzplantációra. Az édesanyja sokáig vele lehetett, de aztán októberben át kellett mennie a szülészetre, hogy 19-én a világra hozzá Marcellt. Két hétig volt otthon az újszülöttel, de aztán visszament a kislányához, hogy támogassa. Vivike pedig november 23-án örökre lehunyta a szemét, de legalább megérhette az öccse születését, és természetesen képeket is kapott róla.

Végig nagy méltósággal kezelte a betegséget a kislány
Fotó: Bors / családi fotó

 

Egy hétfői napon ment el, hiszek benne, hogy odafönn találkozunk Viviennel.

A halála előtt három héttel az anyukámnak, a nagymamájának azt mondta, hogy nem veszi be már a gyógyszert, mert megvan már a helye a mennyországban. Ezt hallva megpróbált megvigasztalni, mondván, hogy ő örökre velünk marad – fogalmazott a Borsnak Mónika, a gyászoló édesanya. Próbálom magamat tartani, de egyre nehezebb. Ott voltam Vivi mellett az utolsó pillanatig.

Az anyuka azt mondja, a család minden tagjában iszonyú a fájdalom
Fotó: Bors / családi fotó

 

A kislány szobáját sokáig érintetlenül hagyta a család, úgy volt, ahogy utoljára hagyta Vivien, de mára megkapta az újszülött Dávidka. A ruháit és a rajzait viszont eltette emlékbe az anyuka.

A ház tele volt az üzeneteivel, mindenhova kiírta, hogy „szeretlek anya!”

– mesélte Mónika.

Vivien bátyja májusban lesz 14 éves. Ő egyelőre egyáltalán nem beszél a szeretett húgáról, és nem is sír. A család már beszélt egy pszichológussal is, mert nem jó, ha a tinédzser elfojtja a fájdalmát.

– Arra biztattam, hogy nyugodtan élje át a fájdalmát, vagy üssön bele valamibe. Van amikor engem is úgy elkap a keserűség, hogy legszívesebben széttörnék valamit – vallotta be a családanya.

Borítókép: illusztráció, fotó: Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!