2018.10.03. 07:07
A magyar szilvából főleg pálinka készül
Noha nem volt kiemelkedően jó az idei év a szilvatermést illetően, így is mintegy 60-65 ezer tonna gyümölcsöt takaríthatnak be a gazdálkodók.
Tarpa, 2013. szeptember 26. Lekvárfõzéshez használt besztercei szilvát mos Szabó Lászlóné tarpai házuk udvarán 2013. szeptember 25-én. A szellemi kulturális örökség nemzeti listájára öt újabb elem került fel idén, köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szilvalekvár fõzés. MTI Fotó: Balázs Attila
Hunyadi István, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) szakmai igazgatója a Magyar Időknek elmondta: a minőségre nem volt panasz, az időjárás nemcsak a szilva, hanem más gyümölcsök érésének is kedvezett.
A lap szerdai cikkében az árakkal kapcsolatban a szakmai igazgató kifejtette, hogy ebből a szempontból az előző szezon nagyon kedvezően alakult. Mivel a tavaszi időjárás hagyott némi nyomot a termésmennyiségen, ezért viszonylagos hiány alakult ki szilvából a piacon, így a felvásárlási árak is magasabbak voltak. Az idén azonban erre nem volt példa, szinte semmilyen időjárási tényező nem befolyásolta a mennyiségeket, így az árak is alacsonyabbak. – Kilónként 30-40 forintos átvételi árakról is érkeztek hírek, ez az összeg azonban messze nem fedezi a termelők költségeit – hangsúlyozta a szakember.
Az alacsony árak nemcsak a feldolgozóiparnak szánt termésnél jelentkeztek, a fogyasztói piacokon is olcsó gyümölccsel lehetett találkozni, a standokon nem volt ritka a 300 forint alatt, 200 forint környékén kínált gyümölcs.
A cikkből kiderül az is, hogy a teljes hazai termésmennyiség mintegy 70 százalékát a feldolgozók, azon belül is főként a szeszipar vásárolja fel. A magyar szilvából tehát elsősorban pálinka készül. Lekvár- és dzsemkészítésre viszonylag kevés alapanyag kerül. A fennmaradó rész zöme – becslések szerint a termés egyharmada – a friss piacon fogy el.
Borítókép: Lekvárfőzéshez használt besztercei szilvát mos Szabó Lászlóné tarpai házuk udvarán 2013. szeptember 25-én.
MTI Fotó: Balázs Attila