Csaknem 360 ezer forint a bruttó átlagkereset

Júniusban a bruttó átlagkereset 364 800 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A KSH adatai szerint az idén január-júniusban a bruttó átlagkereset 359 500 forint, a nettó átlagkereset 239 000 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – olvasható a Világgazdaság hírösszefoglalójában.

Júniusban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 600 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 100 forint volt.

Január-júniusban a reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.

Már hat éve emelkednek a reálbérek

2010 óta 85 százalékkal nőttek a nettó keresetek, miközben a reálbérek már több mint hat éve emelkednek – mutatott rá Varga Mihály pénzügyminiszter. Kiemelte, hogy nemzetközi összehasonlítást tekintve

az euróban számolt magyar bruttó bérek növekedtek a leggyorsabban 2010 és 2018 között a visegrádi országok közül.

Mint mondta: az adókedvezmények és adócsökkentések nyomán folyamatosan javul a családok anyagi helyzete, ami a lakossági fogyasztáson keresztül megmutatkozik a bruttó hazai termék alakulásában is. Ennek eredményeként a gazdasági növekedés 2019 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint 5,2 százalék volt, amely az előzetes becslésnél 0,1 százalékponttal, míg az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékponttal magasabb – ismertette Varga Mihály.

Ez a tagállamok átlagát négyszeres mértékben meghaladva Magyarországnak az uniós rangsor első helyét is jelenti.

Forrás: Takarék Bank

További növekedés várható

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt

a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra

– mondta a Világgazdaságnak Horváth András, a TakarékBank elemzője.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna.

Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.

Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy azt látjuk például az építőipari folyamatos csúszásokon továbbra is.

De fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan hatékonysággal legyen foglalkoztatva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik is a beruházási dinamikán.

Ezen felül azt, hogy a versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és versenyképességét.