Nem kell tovább várni a 200 milliárdos beruházási pályázatra

Megjelent a 2021–2027-es uniós ciklus első nagy beruházási pályázata, a társadalmi egyeztetésre bocsátott GINOP Plusz-1.2.1-21 kódszámú felhívás, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását hivatott támogatni – írja a Világgazdaság.

A konstrukció négy benyújtási szakaszban 200 milliárd forint támogatást kínál, a június 28-án induló első szakasz 80 milliárdot. Projektenként legalább 10, legfeljebb 629 millió forint igényelhető.

Széles a paletta, ami a támogatható tevékenységeket illeti

Ide tartozik a technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint az infokommunikációs technológia fejlesztését, a technológiai kapacitások bővítését, és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét.

Ugyancsak igényelhető pályázati pénz infrastrukturális és ingatlanberuházásra, képzési és tanácsadási szolgáltatások igénybevételére, eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licencre, gyártási know-how-ra, továbbá megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására.

Az első benyújtási szakasz június 28-tól elvileg július 5-ig tart, de szakértők szerint

könnyen elképzelhető, hogy már az első nap kimerül a keret,

ebben az esetben azon nyomban fel kellene függeszteni a pályázatot. A második, 50 milliárd forintos szakasz szeptember 27-én kezdődik, a harmadik (20 milliárdos) 2022. január 10-én, a negyedik, egyben utolsó (újra 50 milliárdos kerettel) pedig 2022. április 20-án. A beruházási pályázatot eredetileg már márciusra várta a piac, sokaknak nagy könnyebbség, hogy májusra végül megérkezett a felhívás, a társadalmi egyeztetést követően pedig június végén már a kérelmek is beadhatók.

Érdekesség, hogy a vállalatok első számú pályázati finanszírozási forrása az eredeti tervekkel ellentétben mégsem VINOP néven (Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program) jön, hanem

az előző ciklusra – és a folytonosságra – utalva GINOP Pluszként kerül a köztudatba.

A 2021-2027-es strukturális és kohéziós források legnagyobb része, 26,1 százaléka juthat a tervezet szerint ebben a formában, a GINOP Pluszon keresztül a cégeknek, mindenekelőtt a kkv-szektornak. Viszonyításképp 19,1 százalékot kaphat a közlekedésfejlesztés területe, 18,7-et a terület- és településfejlesztés, 17,9 százalékot pedig a környezeti és energiahatékonyság.