2024.05.24. 14:23
A válságokkal terhelt években sem fordultak el a nemzetközi beruházók Magyarországtól (videó)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szerencsen, Szikszón és Edeléyben járt.
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter oldala
Fotó: TAMAS_ANDRONYI
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar Masterplast és a lengyel Selena beruházásának bokrétaavató ünnepségén arról számolt be, hogy a két építőanyagipari vállalat csaknem húszmilliárd forint értékben új üzemcsarnokot épít, ahol üveggyapotot fognak gyártani, részben a külpiacokra. Ehhez a kormány 5,6 milliárd forintnyi támogatást nyújt, így segítve száz új munkahely létrehozását.
Beszédében kifejtette, hogy
ez a beruházás azonban nemcsak számokról és munkahelyekről szól, több ennél, érzelmileg is sokat jelent, ugyanis már régóta folyik a munka a magyarországi üveggyapotgyártás újraindítása érdekében, ami most magyar-lengyel összefogás eredményeként valósulhat meg egy több évtizedes kényszerszünet után.
Leszögezte, hogy hazánk az elmúlt években kivételesen sikeres volt a felelősségteljes növekedés terén, és a kormánynak fontos célkitűzése a gazdaság körforgásossá tétele, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a környezet szennyezése nélkül működhessen a magyar gazdaság.
Szavai szerint ebből a szempontból is fontos a szerencsi beruházás, mivel a gyár egyik fő alapanyaga a hulladéküveg lesz, amelynek újrahasznosításával zajlik majd a termelés, ráadásul az energiaszükséglet egy részét napenergiával fogják biztosítani.
Kiemelte, hogy
az európai uniós szabályok értelmében javítani kell az épületek energiahatékonyságát, ami Magyarországon évente kétmilliárd köbméternyi földgáz megspórolásával járna.
„Ha melléteszem a Paks II. beruházást, amely hárommilliárd köbméternyi földgáz felhasználásától tud megszabadítani minket, akkor mindjárt ott vagyunk, hogy az épületenergia-hatékonyság javítása és a paksi beruházás sikere esetén a földgázimport mintegy 60 százalékától máris meg tudtunk szabadulni” – tudatta.
Közölte, hogy hazánkban évi nagyjából 100-130 ezer épület alapvető felújítására, hőszigetelésére lesz szükség az EU-s környezetvédelmi célok teljesítéséhez, ezért az ehhez szükséges nemzeti akcióterv készítése már folyamatban is van.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy
a kormány egyik lényeges célkitűzése az, hogy a magyar építőipari és építőanyagipari cégeket a lehető legversenyképesebb helyzetbe hozza.
Rámutatott, hogy ma körülbelül 400 ezer ember dolgozik ezen szektorokban, amelyek termelési értéke 7500 milliárd forintot ért el tavaly.
„A háború és az annak nyomán előállt világgazdasági és európai gazdasági nehézségek miatt a magyar építőipar növekedése sajnos megszakadt, viszont az idei esztendő első negyedévében újra növekedést, egy 2,5 százalékos növekedést tudtunk feljegyezni” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy tavaly megdőlt a Lengyelországba irányuló magyar export rekordja, és ezáltal az ország hazánk harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, és ez „világosan mutatja az utat a politikai kapcsolatrendszer számára, hogy van előre is, nem csak hátra”.
„Nekünk a magyar-lengyel együttműködés mindig is több volt külpolitikai kérdésnél, mindig is érzelmi kérdés volt a számunkra. Ugyanis amikor Magyarország és Lengyelország, a magyar és a lengyel nemzet együttműködéséről beszélünk, akkor nem barátságról, stratégiai partnerségről, hanem testvériségről beszélünk” – fogalmazott.
„Lehetnek bármilyen epizódok, jöhetnek bármilyen epizodisták, történelmi távlatban ez mégiscsak egy testvériség marad”
– tette hozzá.
A miniszter érintette az utóbbi évek válságait is, amelyek alapvetően forgatták fel az addigi status quót, azonban – mint megjegyezte – Magyarország a nehézségek ellenére is minden idők legsikeresebb évét tudhatja maga mögött a beruházások szempontjából.
„Ez azt jelenti, hogy még ezekben a legnehezebb, válságokkal leginkább terhelt években sem fordultak el a vállalatok, a nemzetközi beruházók Magyarországtól, és azt hiszem, hogy érthetjük ezt úgy is, hogy a világgazdaság szereplői a legnehezebb körülmények között még inkább értékelik a magyarországi stabilitást, a gazdasági és fizikai biztonságot” – összegzett.
Szijjártó Péter: átadásra került a Hell Energy 80 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházása
Átadásra került a Hell Energy 80 milliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházása, amelynek a nyomán 240 új munkahely jön létre, az üdítőital-gyártó vállalat pedig megerősítheti piacvezető pozícióját a világ több országában – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szikszón.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Hell Energy Magyarország Kft. és a Quality Pack közös beruházásának átadásán tudatta, hogy
az üdítőital-gyártó üzemben végrehajtott komplex kapacitásbővítő fejlesztés nyomán évi mintegy négymilliárd doboz és hatmilliárd töltött késztermék előállítása válik lehetővé.
Tájékoztatása szerint a 80 milliárd forint értékű projekt 240 új munkahelyet teremt, a beruházás pedig megerősíti a vállalat piacvezető pozícióját nemcsak Magyarországon, hanem Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Cipruson és Horvátországban is, ráadásul tovább bővülhet a már jelenleg is több mint hatvan országot érintő exportpiac.
Kiemelte, hogy
a Hell folyamatos térségbeli beruházásai tanúsítják, hogy az a gazdasági kiegyensúlyozó politika, amelyre az elmúlt években komoly hangsúlyt helyezett a kormány, sikeres tud lenni.
„Azaz az ország keleti fele felért az ország északnyugati feléhez a gazdasági tevékenység színvonala és a tőke- és beruházásvonzó képesség szempontjából” – mondta.
Ennek kapcsán pedig közölte, hogy
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében az elmúlt tíz év folyamán 134 nagyberuházást támogatott az állam, amelyek 1275 milliárd forintos volument képviselnek, s ezek által 7700 új munkahely jött létre.
Majd hangsúlyozta, hogy a Hell egy piaci és társadalmi szempontból is kiemelt fontosságú közegben, a fiatalok között népszerűsíti Magyarországot, ezért a kormány mindig támogatni fogja a cég nemzetközi terjeszkedési törekvéseit.
Szijjártó Péter beszédében emlékeztetett az utóbbi évek válságaira is, amelyek nyomán a világgazdaság szereplőinek többször teljesen újra kellett gondolniuk a stratégiájukat, viszont szavai szerint mindezen nehézségek ellenére a magyar gazdaság elmúlt éve is a rekordokról szólt.
„Soha korábban annyi beruházásról Magyarországon még megállapodás nem született, mint tavaly (.) Soha akkora exportja nem volt a magyar gazdaságnak, mint tavaly, 149 milliárd euró” – szögezte le.
Majd aláhúzta hogy bár
hazánk lakosságszám alapján a világranglista 95. helyén áll, a kivitel volumenét illetően a 33. a sorban.
„És ez mutatja azt, hogy mindaz, ami a magyar gazdaságban történik, az az egész világban versenyképes módon megállja a helyét (.) Nem véletlen az sem, hogy ma már a Magyarországgal kevésbé barátságos hitelminősítők, nemzetközi médiumok is kénytelenek elismerni, hogy Közép-Európában a legvonzóbb beruházási környezetet itt hoztuk létre” – jelentette ki.
A miniszter kitért arra is, hogy a mára már nagyjából 150 ezer embernek munkát adó élelmiszeriparnak kitüntetett szerepe volt az utóbbi évek beruházási és exportrekordjaiban.
És ezzel összefüggésben pedig
stratégiai célnak nevezte, hogy hazánk élelmiszerellátása minél nagyobb mértékben magyar emberek által, magyar alapanyagokból előállított termékekkel történjen.
„Az is nagyon fontos cél, hogy a magyar gazdaság egészében, de ezen belül a magyar élelmiszeriparban is rendelkezzünk olyan brandekkel, amelyekről messze földön is ránk asszociálnak” –fűzte hozzá.
Végül kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben 72 élelmiszeripari nagyberuházást hajtottak végre 900 milliárd forint összértékben a kormány támogatásával Magyarországon, és ezek között voltak a Hell beruházásai is.
„A magyar élelmiszeripar erejét és ellenálló képességét mutatta néhány évvel ezelőtt még az a tény is, hogy dacára a világjárvány nyomán kialakult világgazdasági anomáliáknak, a megszakadó beszállítói láncoknak, a lezárt szállítási útvonalaknak, a magyar élelmiszeripar nem szembesült ellátási nehézségekkel” – mutatott rá.
Együttműködésre van szükség a kormány és az önkormányzatok között a beruházási versenyben
Magyarország csakis akkor tud továbbra is jó eredményeket elérni a beruházásokért zajló versenyben, ha kölcsönös tiszteleten alapuló, kulturált együttműködés van a kormány és az önkormányzatok között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Edelényben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Edelényi Iparterület átadásán azt közölte, hogy a kormány 724 millió forint értékben nyújtott támogatást a beruházások fogadására alkalmas park létrehozásához. Rámutatott, hogy a tíz hektárból hat már benépesült, de a maradék terület betöltésén is dolgoznak.
„Azt tudom ígérni, hogy az önkormányzat és a kormány együttműködésével a jövőben is azon leszünk, hogy teljesen benépesítsük az ipari parkot itt, Edelényben” – mondta.
Biztatónak nevezte az elmúlt tizennégy évet, emlékeztetve, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében ez idő alatt 17 százalékról 7,5 százalékra csökkent a munkanélküliség, ami még mindig az országos átlag felett van, de a szavai szerint ez felfogható munkaerőtartalékként és vonzerőként a beruházó vállalatok számára.
Kiemelte, hogy
a vármegyében 2010-ben 1640 milliárd forint volt az ipari termelés értéke, ez mostanra csaknem a háromszorosára nőtt, 4567 milliárd forintra.
Illetve hozzátette, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén kiemelt figyelmet kap a kormány részéről, amit tanúsít, hogy az utóbbi tíz évben itt 134 nagyberuházáshoz biztosított támogatást az állam, ami összesen 1275 milliárd forint értékben indukált fejlesztéseket.
„A helyzet az, hogy lehet eredményeket elérni a beruházásösztönzés tekintetében, csak kőkeményen kell dolgozni érte. A feltételek adottak, hely van, ipari park van, a beruházásösztönzési ügynökségünk pedig folyamatosan ajánlja is ezt a térséget, Edelényt és az ipari parkját a beruházó vállalatok számára” – közölte.
Szijjártó Péter az utóbbi évek kríziset érintve aláhúzta, hogy
miközben békeidőben már automatikusan elvártnak tekintik sokan a fejlődést, a mai rendkívüli körülmények között ez közel sem természetes, most sokkal többet kell küzdeni egy-egy munkahelyteremtő beruházásért, mint korábban bármikor.
Ennek kapcsán üdvözölte, hogy Magyarország még mindezen kihívások közepette is rekordévet tudhat maga mögött gazdasági szempontból, ugyanis tavaly hatalmas export- és beruházási csúcs is született.
„Ez sem volt véletlen, nem úgy történt, hogy szépen egyenes tartással ültünk a helyünkön, és potyogtak csak ránk a beruházások (.) Minden egyes beruházás Magyarországra hozataláért sokkal többet kellett dolgozni, mint bármikor korábban” – idézte fel.
Kétségtelen, hogy Európa legalacsonyabb adói, a kontinens legrugalmasabb munka törvénykönyve és a tizennégy éves politikai stabilitás segítséget nyújtott nekünk ebben a küzdelemben
– tette hozzá.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a küzdelem nem ért véget, ez olyan mérkőzés, amit soha nem fújnak le, a beruházásokért folyamatosan kell harcolni.
„És a beruházásokért zajló versenyben csak akkor tudunk jó eredményt elérni, hogyha a kormány és a települések, a kormány és az önkormányzatok között létre tud jönni egy kölcsönös tiszteleten alapuló, eredményes, kulturált, civilizált együttműködés” – szögezte le.
„A beruházások ugyanis nem általánosságban jönnek Magyarországra, hanem mindig egy adott térségbe, egy adott településre, egy adott városba érkeznek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy miután az ország tőkevonzó képességét már Európa egyik legjobbjává tettük, legyenek meg Magyarországon azok a helyek is, ahova fizikailag is megérkezhetnek a beruházások” – összegzett.