Nyaralás helyett fordítóra spórolni

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) által működtetett Előretolt Helyőrség Íróakadémia Pál Dániel Leventét bízta meg az intézmény nemzetközi szerepléseinek megszervezésével. A költő-író-szerkesztő-műfordítóval, cirkuszi dramaturggal az Origo készített interjút, melynek fókuszában a tehetséggondozás állt.

Pál Dániel Levente kifejtette: az irodalmi tehetséggondozás többfázisú, ennek a folyamatnak a külföldi szereplések a negyedik lépcsőfokát jelentik. A fejlődés útja a szakember szerint a felvételinél kezdődik: mint mondta, az Íróakadémiánál „sok tapasztalatot és intuíciót hozunk működésbe, amikor elolvasunk egy-egy felvételi anyagot”,

a szóbeli felvételin pedig elsősorban a tehetség és az alázat fokát mérik fel a jelentkezőben: Pál Dániel Levente szerint hosszú távon ez a két tulajdonság határozza meg egy alkotó sikerességét.

A második fázis „a tanulás, a gyakorlás, a világ felfedezése, az ízlés, a preferenciák megtalálása, a kiteljesedés, és rengeteg írás, írás, írás és írás”, melyet az intézmény oktatói kísérnek szakmai figyelmükkel. Ezt követi a harmadik szakasz, a „tehetségmenedzsment”, melynek eredményeképpen világot látnak az első publikációk, kötetek, a fiatal szerző felkutatja és megragadja a lehetőségeket. A negyedik lépcsőfok pedig a nemzetközi szereplés: „ha mindez működik az anyanyelveden, ha számos helyen felléptél magyarul, könyved jelent meg, díjakat is kaptál, épp itt az ideje, hogy kimerészkedj külföldre, kipróbáld magad – vagy a műveid – egy olyan nyelven, amit jobban-rosszabbul megtanultál, vagy amin épp csak egy sört tudsz kérni” – foglalta össze Pál Dániel Levente.

A magyar irodalom fiatal tehetségeinek külföldi bemutatkozását segítő szakember rámutatott arra a problémára is, hogy a hazai poéták egy része a nyelvi meghatározottsága miatt saját kishitűségével hátráltatja önmagát. „Mi írók-költők a nyelvben és a nyelvvel dolgozunk, az az elsődleges tapasztalatunk, hogy az anyanyelvünkön kívül nem vagyunk képesek olyan mélységekig eljutni, amilyenekig szeretnénk – tisztelet a kevés kivételnek –, ez pedig eleve visszavág egy sereg dolgot vagy lehetőséget, beragaszt ide, elfogadod a kereteket, és ez egy idő után egyfajta kishitűséggel vagy ne adj' isten irigységgel párosul” – magyarázta az irodalomszervező, majd hangsúlyozta: „Én ebben nem hiszek: bármit is mond a fordítástudomány, a nyelvészet vagy az irodalmi ügynökök, egy alkotó embernek fel kell oldania magában a nyelvet és a nyelvhasználatot: nem alkotóként, hanem a saját alkotásainak menedzsereként (...)

Rakj össze egy köteg verset, és nyaralás helyett, vagy arra spórolj, hogy saját zsebből ki tudd fizetni az első fordítódat, vagy csak menj ki egy nemzetközi fesztiválra, szagolj bele a levegőbe, és találj valakit, akivel plátói – vagy másmilyen szerelembe estek – és a kettőtök között, mindkettőtök közepes angolságából ácsolt hídon átviszitek egymáshoz a verseitek sorait, a metaforáitokat, a nyelveteket... hogy aztán így megszülethessenek az első idegen nyelvű műveid, publikációid, könyved”

– fogalmazta meg javaslatát a szerző pályakezdő alkotótársainak.

Pál Dániel Levente arról is beszámolt, hogy a KMTG által támogatott fiatal tehetségek a közelmúltban igen rangos helyeken jutottak megjelenéshez: a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron a magyar standnál mintegy hatvan pályakezdő akadémistáról vetítettek portrét és hozzá különböző nyelveken – angolul, németül, franciául, spanyolul, portugálul, oroszul, stb. – egy pársoros műfordítást a Fővárosi Nagycirkusz által kölcsönadott LCD-képernyőkön. Ez az „akció” nagy sikert aratott, egyrészt mert megmutatta a magyar irodalom legfrissebb termését, illetve néhány pillanatnyi nyugalmat biztosított a Könyvvásár forgatagában pihenni, a szavakban elmélyülni vágyó látogatóknak. Az Íróakadémia ezt követően Spanyolországban is képviseltette magát a Madridi Magyar Napok keretében: Pál Dániel Levente elmondta, hogy a több díjjal is kitüntetett Dezső Kata Weöres Sándor Psyché-jéről tartott előadást, „Smid Róbert a fiatal magyar irodalom erős női vonaláról és alkotóiról, én pedig a költészet és performativitás kapcsolatáról (...). Egészen felemelő élmény volt, amikor a konferencia utáni irodalmi esten Pejin Lea elővette a gitárját és előadta megzenésített verseit, a közönség nagy része végig vette a mobiljával:

ezeket a dalokat aztán hazaviszik magukkal, és időnként újra meg újra meg fogják hallgatni” – idézte fel az irodalmár.

Pál Dániel Levente (1982) – névjegy

Költő, író, szerkesztő, műfordító, cirkuszi dramaturg. 2001–2008 között az ELTE BTK, majd ugyanitt az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója volt, jelenleg doktori disszertációja befejezésén dolgozik. Angol, portugál, francia, galego műfordításai 1999, szépirodalmi szövegei 2000 óta jelennek meg, eddig négy verses- és egy prózakötetet publikált. Írásait lefordították angolra, németre, portugálra, spanyolra, románra, bolgárra, törökre, kínai és thai nyelvre is. Tanulmányai és kritikái 2002 óta jelennek meg, rendszeresen tart előadásokat és publikál magyar, angol, portugál és spanyol nyelven, az elmúlt évben előadásokat tartott többek között Madridban, Bangkokban, Szingapúrban, a kelet-kínai Ningbóban, és számos brazil egyetemen is. 2003-tól a Prae irodalmi folyóirat szerkesztője, 2006-tól a PRAE.HU általános művészeti portál főszerkesztő-helyettese, 2012 és 2016 között az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője volt. 2012-ben a European Union Prize for Literature magyar zsűrijének elnöke volt. 2013-tól az ELTE BTK óraadó tanára, 2016-től a KMTG Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója. 2016 januárjától a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja.

Forrás: Origo

Borítókép: Pál Dániel Levente. Forrás: magyaridok.hu