Egyesület alakult az önkéntes régészek munkájának összefogására

A Közösségi Régészeti Egyesület elnöke, Deák Ferenc az M1 csatornán kedden elmondta: tagjaik önkéntes munkával és jelentős helyismerettel tudják segíteni a hivatásos régészek munkáját. A 90-es évek óta egyre jobban elterjedt a fémkeresők használata a civilek körében, akik közül egyre többen kerestek kapcsolatot a múzeumokkal – idézte fel Meleg József, az egyesület munkatársa.

A nagy érdeklődésre reagálva a Ferenczy Múzeumi Centrum egyik régésze, Rácz Tibor dolgozta ki a közösségi régészeti programot, amely körül közösség alakult azokból a hobbi fémkeresősökből, akik úgy gondolják, hogy a leleteknek a múzeumokban a helyük – fűzte hozzá. Meleg József kiemelte:

ezek az önkéntesek nagy hasznot hajtanak a kulturális örökség számára azzal, hogy az illegális fémkeresősök elől összegyűjtik a leleteket.

A hatályos szabályozás szerint minden 1711 előtt földbe került lelet az államot illeti, ha valaki ilyen tárgyat talál, köteles bejelenteni a helyi jegyzőnek vagy a területen illetékes múzeumnak. Fémkeresőt használni pedig csak örökségvédelmi engedéllyel lehet – mondta. Hozzáfűzte: ugyanakkor

Magyarországon több ezren foglalkozhatnak illegális régészeti tevékenységgel.

A rendszerváltás után nagyon könnyű volt hozzájutni a szükséges eszközökhöz, miközben nem lehet minden lelőhely mellé őrt állítani.

Meleg József szerint az illegális fémkeresősök a lehetséges lelőhelyek egy részét már kifosztották, főleg a Dunántúlon, ahol a rómaiak megtelepedtek és nagyon sok, viszonylag könnyen megtalálható fémtárgyat hagytak maguk után.

Az egyesület munkájáról beszélve Meleg József példaként kiemelte, hogy a tavaly megtalált, több ezer koraújkori pénzérméből álló érdi kincsleletet az egyesület egyik alapító tagja tárta fel.

Borítókép: Régészek fémdetektorokkal az érdi Duna-parton 2018. október 24-én, ahol a 18. századból származó nagy mennyiségű pénzérmére, fegyverekre és használati tárgyak maradványaira leltek