Fotókiállítás mutatja be a 301-es parcellát

Az alkotó 1989-ben készült, 301-es parcellát megörökítő fotóiból először nyílt tematikus tárlat, amely a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) rendezésében november 4-ig látogatható – közölte a NÖRI Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Igazgatósága.

Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte: az intézet célja, hogy a Nemzeti Gyászpark, ami a közeli Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely, a nemzeti emlékezetpedagógia szerves része legyen, és minden középiskolás korú diák ellátogasson erre a helyre.

– Nemcsak a kiállítás, maga a Nemzeti Gyászpark is figyelmeztető jel számunkra,

és a mi feladatunk, hogy azok számára is az legyen, akiknek 1989 nem volt az életük része, és már csak a történelem egy jelentős pillanataként tanulnak róla – fogalmazott a főigazgató.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke elmondta: akik az emléknapon összegyűlnek és megemlékeznek 1956 mártírjairól és a kommunista rendszer minden áldozatáról, valójában arra emlékeznek, hogy az a rendszer, amely magát a humánum letéteményesének tartotta, 1956-ra, az áldozatokra, özvegyekre nem másként, mint „nyomorult ügyek” letudandó feladataként tekintett.

– A mi dolgunk, hogy elmondjuk a gyerekeinknek: 1956 szép, vállalható büszkeség volt a magyar történelemben,

és örökségét 1989-ével együtt kötelességünk megőrizni – szögezte le Földváryné Kiss Réka.

Susa Éva antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos, aki kezdettől részt vett a 301-es parcellában névtelenül és jeltelenül eltemetettek azonosításában, arról beszélt, hogy a kiállítás jól mutatja a szörnyű és embertelen világnak a képét. Hozzátette: fontos, hogy az itt tapasztaltak eljussanak a gyermekeinkhez, mert ha nem visszük tovább ezeket az ismereteket, akkor nem tudunk tiszta, rendes jövőt építeni.

Horváth Ernő katonasírokat fotózott az Új köztemetőben, amikor elment az egyre többször emlegetett 301-es parcellába. Az elvadult, süppedő sírhelyek lehangoló látványa maradt meg benne, és az, hogy

az oda temetetteket sem életükben, sem holtukban nem kímélte a Kádár-rezsim.

Képei a parcella átalakulásának pillanatfelvételei.

A közlemény kitér arra is, hogy Nagy Imre és mártírtársai sírhelyeinek 1988-as azonosítása még nem hagyott nyomot a parcellán, sőt, az elvadult növényzet megtartását követelte, mert a fák fontos viszonyításai pontok voltak az azonosítás során. Az 1989. június 16-án megtartott újratemetés a rendszerváltozás szimbolikus aktusává, a 301-es parcella pedig emlékezetpolitikai színtérré vált.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök virágot helyez el az 1956-os forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában 2021. június 15-én