Egy kortárs és egy romantikus remekmű hangzik el a Danubia Zenekar estjén

Zombola Péter Passiója és Schubert C-dúr szimfóniája hangzik el az Óbudai Danubia Zenekar és a Magyar Rádió Énekkarának előadásában, Hámori Máté vezényletével november 16-án a budapesti Zeneakadémián.

A koncert előtt 17.45 órától a koncerthez kapcsolódó Beavató előadást tart Eckhardt Gábor zongoraművész, zenepedagógus. A Beavató látogatása koncertjeggyel vagy bérlettel ingyenes – közölte a zenekar.

A Passió ősbemutatója 2015 májusában volt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Kovács János vezényelte. „Nem tudnék olyan nagyon sok megrendítő művet listázni ma élő zeneszerzőktől. Vannak remekművek, kirobbanóan eredetiek, megdöbbentőek, de velőtrázón drámaiak kevesen. Befeketedett Caravaggio egy kis római templom sötét oldalhajójában, made in 2013: ez Zombola Passiója” – idézi a közlemény Hámori Máté szavait.

Az 1825-1528-ban írt C-dúr szimfónia Schubert halála után tizenkét évvel, 1840-ben jelent meg nyomtatásban. Amikor a partitúrát Schubert testvére, Ferdinand 1838-ban a Bécsben tartózkodó Robert Schumann elé tette, a hozzáértő szem azonnal felmérte a darab jelentőségét.

Schumann szerint a Beethoven utáni korszak legjelentősebb szimfónia szerzője Mendelssohn volt, így igen sokatmondó, hogy a C-dúr szimfóniáról úgy gondolta, hogy talán még Mendelssohn hasonló darabjainál is „nagyobb”. A kompozícióról készített másolatot eljuttatta Lipcsébe, a darab itt hangzott el először a maga teljességében Mendelssohn vezényletével.

Schumann nem sokkal ezután lelkesült recenziót írt a szimfóniáról, méltatva annak mesteri megformálását és még 1840-ben is megdöbbentően újszerű vonásait. A rendkívüli tehetség jeleként értékelte, hogy Schubert, aki oly keveset hallhatta a saját hangszeres műveit előadva, milyen pompásan hangszerelte meg a művet, s azt is észrevette, hogy a zeneszerző a szimfóniában úgy használja a hangszereket, mint az énekhangokat és a hangszercsoportokat, mint egy kórust.