Új elemekkel bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke

A hortobágyi pásztorok hagyományos tudása, Méhkerék román néptánchagyományai, valamint az úrihímzés hagyománya és kortárs hímzőműhelyekben való továbbélése is felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Pásztorok a hortobágyi Kilenclyukú híd lábánál megtartott Szent Dömötör-napi behajtási ünnepen 2017. október 21-én

Forrás: MTI

Fotó: Czeglédi Zsolt

A Hortobágy pásztorközösségei mintegy kétszáz pásztordinasztia emlékeit, hagyományait örökölték és hordozzák mindennapi munkájuk során, ezt az élő örökséget adják tovább a fiatalabb generációknak.

A pásztorok szerteágazó tudása kiterjed többek között az állatok terelésére, őrzésére, számbavételére, ismerik az égboltot, a csillagokat, a természetben található növényfajták megfelelő használatát, a különböző gyógymódokat. Nagy szakértelmet igényel a különféle tejtermékek elkészítése, az állatok fejése, az oltó szakszerű használata - írja a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, kiemelve jellegzetes viseletüket, történeteiket, pásztortáncaikat és dalaikat is.

A méhkeréki román néptánchagyományokról szólva emlékeztetnek arra, hogy Méhkerék község Magyarország egyetlen olyan települése, amelyben a román nemzetiségi hagyományokat ápoló lakosság ma is többséget alkot.

A méhkeréki identitás alapját a román nyelv, az ortodox vallás és a helyi román néptánchagyomány jelenti. A tánchagyomány megőrzésének letéteményesei az olyan helyi szervezetek, mint a méhkeréki Nyisztor György Hagyományőrző Néptánc Együttes és a Méhkerék Hagyományaiért és Kultúrájáért Egyesület. A román tánckultúra legnyugatibb ágához, a bihari táncdialektushoz sorolt méhkeréki táncokat az átörökítésnek, a helyi táncalkalmaknak és az iskolai néptáncoktatásnak köszönhetően ma is minden generáció ismeri és gyakorolja - hangsúlyozzák a közleményben.

Az úrihímzés a 16. század derekán kialakult egyedülálló magyar hímzőstílus. Jellegzetességei a sajátos öltéstechnika, a finom alapanyag, hímzőfonál, a nyugati és keleti hatásokat magába foglaló összetett mintakincs. Nemesi, főúri udvarházak ünnepi textíliái és egyházi, jellemzően a református egyház liturgikus textiljei készültek ezzel a technikával

- írják, hozzátéve, hogy az úrihímzés a 2. világháborút követően, a népművészet feldolgozására irányuló amatőr népművészeti-szakköri mozgalom során értékelődött fel. Ebben az időszakban az úrihímzés hagyományát a Tállyai Díszítőművészeti Szakkör elevenítette fel. Azóta számos hímzőkör, iparművészeti tárgyalkotó élteti az úrihímzés hagyományát.

A közlemény szerint a nemzeti jegyzék új elemeit a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. épületében hirdették ki. Az eseményen a kultúráért felelős miniszter által jegyzett kihirdető oklevelet Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár adta át a közösségeknek. Az átadáson az új örökségelemeket képviselő közösségek bemutatták hagyományaikat: a méhkerékiek táncbemutatóval, az úrihímzők kamarakiállítással, a hortobágyi pásztorok zenével és pásztorételekkel készültek.

Mint felidézik, az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése.

Az emberi közösségek az élő örökség gazdag sokszínűségét hordozzák, beleértve olyan gyakorlatokat, ábrázolásokat, kifejezésmódokat, ismereteket és készségeket, amelyek továbbra is értelmet adnak mindennapi életünknek. Ennek az örökségnek a megélése és továbbadása hozzájárul a közösségek folyamatos életképességéhez, erejéhez és jólétéhez - mutatnak rá a közleményben.

Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott, végrehajtásának szakmai koordinálását a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága végzi.

A szellemi kulturális örökségek teljes listája a szellemikulturalisorokseg.hu-n tekinthető meg.