Türelemjáték a hozzátáplálás

Zoltánné Sajti Krisztina hírportálunknak elmondta, hat hónapos korig az anyatejet propagálják, de a nem tisztán anyatejes babák hozzátáplálását valamelyest korábban el lehet kezdeni, ideális az öt hónapos kor. Meglepő lehet, de a legújabb irányelvek szerint nem kell hangsúlyos különbséget tenni a nem allergizáló és a potenciálisan allergizáló ételek bevezetésének időpontja között. – Nem bizonyított, hogy a később bevezetett étel kapcsán nem alakul ki allergia, így a jelenlegi elvek szerint, elővigyázatosan ugyan, de akár egyéves kor alatt is adhatók allergének – tette hozzá. A gyakorlatban ez elsősorban azt jelenti, hogy majdnem egy időben lehet mindent bevezetni, nyilván egyénre szabva, figyelve a család félelmeire, genetikájára. Zoltánné Sajti Krisztina hozzáfűzte, evidens, hogy a hozzátáplálást nem a mogyoróval kell kezdeni, a kevésbé allergizáló ételek után érdemes a többit kóstoltatni. – Minden újnál azt kell feltételezni, hogy a baba allergiás lehet, főként az extrán allergizáló tápanyagoknál. A délelőtti órákban érdemes bevezetni az új ételt, hogy egész nap meg lehessen figyelni a gyermeket. Heves reakciónál azonnal orvost kell hívni, de a különféle bőrreakciónál is van teendő – sorolta. Hozzátette, a bevezetettek mellé csak egyféle újat szabad adni, kis mennyiségben, fokozatosan emelve az adagot, nem bombázva a baba szervezetét. Minden allergiás betegségnél – legyen szó pollenről, ételallergiáról – gondolni kell arra, hogy öröklődhet a családban. Éppen, hogy fontos a körültekintés, ilyenkor hatványozottan be kell tartani a mennyiségre, napszakra, fokozatosságra vonatkozó szabályokat­. – A magas hisztamintartal­mú étkek közé tartozik például az eper, a málna, a ribizli, a kivi, ezek az érzékeny babáknál általában bőrkiütést okoznak. Ugyanígy allergizálhat a tojás, a tejfehérje is – sorolta a védőnő, hozzáfűzve, a méz a magas pollentartalma miatt okozhat gondot, a dió, mogyoró is gyakrabban indít el hevesebb reakciókat. – Egy allergiás általában azt sem tolerálja, ha az étel nyomokban tartalmazza a mogyorót. Van, akinél nagy mennyiség váltja ki a reakciót, másoknál elég lehet apró bőrkontakt is – tette hozzá, kiemelve, ha az ajkak körül, szemnél duzzanat alakul ki, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ugyanígy abba kell hagyni az étel adását bőrreakciók esetén is, és mindig jó, ha van otthon antihisztamin. – Ha minden rendben megy, újabb étel adásáig akkor is legalább három, de inkább öt-hét napnak kell eltelnie. Nagyon meghatározza a hozzátáplálási folyamatot, hogy anyatejes babáról van-e szó, ugyanis az anyatejnek mindig védőhatása van, mellette az új ételek bevezetése is biztonságosabb – összegezte a szakember. Pál Enikő békéscsabai édesanya elmondta, másfél évese hozzátáplálása nem volt mindig zökkenőmentes. Az anyatejes kislány a kezdetekkor almát, körtét szívesen evett, a sütőtök és más zöldségfélék azonban már nem mindig ízlettek neki. Az új dolgokat megkóstolta, eszegette, de érdemi mennyiséget sokáig nem fogyasztott el. A hozzátáplálás során viszont ivott anyatejet, az anyai közelséget lefekvéskor most is igényli.

Oldottságra, játékosságra intenek

Zoltánné Sajti Krisztina elmondta, vannak babák, akiknél nem megy olyan gördülékenyen a hozzátáplálás, illetve olyanok is, akik még hat hónaposan sem érettek a folyamatra. Fontos tényező a súly, az, hogy egészségvédelmi szempontok miatt mennyire sürget az idő, de összességében a szilárd ételek bevezetésénél mindig nagy türelemre van szükség. Lényeges, hogy a család ne erőltessen semmit, legyen az étkezés örömforrás, közös felfedezés. Ha a szülők többféle textúrával próbálkoznak, engedik, hogy a baba belenyúlhasson az ételbe, kezeire kenje, megkóstolja, megnyalja, akkor nagyobb eséllyel szerez pozitív élményeket. Célszerű mindenféle figyelemelterelő ingert kizárni, a babával szemkontaktust teremteni. Étvágyfokozó lehet, ha a szülő gyermeke előtt, vele együtt falatozik ugyanabból a püréből, főzelékből.