Drónokat használnak a mezőgazdaságban

Míg egyes drónokat adatgyűjtésre, a mezőgazdasági táblák feltérképezésére lehet használni, másokat akár permetezésre is. Előbbi használatával kiderülhet, hogy egy adott kultúra miként, hogyan károsodott, de készíthető olyan felvétel is – speciális kamerákkal –, mellyel kimutathatók a növényzetben kialakult tápanyagfelvételi hiányosságok.

A begyűjtött adatokból kiolvasható, hogy a művelendő földterületen hol és milyen növényvédelmi munkát kell elvégezni, így a mezőgazdasági munkagépek már csak célzottan, a problémás területeket kezelik le.

A drónok által készített felvételeket számítógépes szoftverrel dolgozzák fel, és teszik a munkagépek számára értelmezhető adatokká. Az eszközök használatával így jelentős idő- és költségmegtakarítás érhető el – tudtuk meg Sáfián Attilától, a Gyulai Agrárház Kft. ügyvezetőjétől.

Hazánkban egyébként a mezőgazdasági monitoring drónokat átlagosan négyszázezertől másfél millióig, permeteződrónokat körülbelül négy-ötmillió forintért lehet beszerezni az importőröktől.

Ez utóbbi drónokkal kapcsolatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelte, a mezőgazdaságban használható drónokra nincs még típusminősítési szabvány hazánkban, ráadásul a vegyszerek drónos felhasználását sem vizsgálták még, hatósági döntés híján pedig egy növényvédő sem kapott engedélyt ilyen felhasználásra. A növényvédelmi szerek földi kijuttatásra engedélyezettek, a légi kijuttatást engedélyező külön rendelkezés csak a repülőgépes vagy helikopteres kijuttatást ismeri.

Hozzátették, a drónokra vonatkozó uniós jogszabály hatályba lépése után a NAK sürgetni fogja a jogharmonizációt, hogy a magyar szabályok is lehetővé tegyék a drónos permetezést. Az agrárkamara a hiányosságok miatt kockázatosnak nevezi a típusminősítés nélküli, növényvédő szer kijuttatására szolgáló eszközök megvásárlását, állásfoglalásuk szerint forgalmazni is tilos ilyen eszközöket.

A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó uniós rendelkezések már az idén a második félévben életbe léphetnek, a magyar jogszabályi környezet módosítást ezt követően lehet kezdeményezni – egészített ki a NAK a permetező drónokkal kapcsolatos állásfoglalását.

A drónpilóták elmondása alapján egyébként egy ilyen eszköz nagyságrendileg húsz-harminc percet képes a levegőben tölteni, ezután az akkumulátora és a permetlét biztosító tartály is kiürül. Az újratöltés viszont mindkettőnél aránylag gyors. Az ágazati szereplők szerint a drónok alkalmazásának nagy előnye a jelenlegi permetezéssel szemben, hogy a vegyszert – akár – beállított cseppméretben és kisebb mennyiségben juttatják ki a növényekre, így gazdaságosabbak, és a környezetet is kevésbé terhelik.

Már képzik a drónpilótákat

Sáfián Attila elárulta, bár valóban nincs még típusminősítési szabvány hazánkban a mezőgazdasági drónokra, és a pontos szabályozás még várat magára, de már vannak olyan drón típusok, melyeket a hazai hatóságok is permetezésre alkalmasnak minősítettek. Sőt, az agro-drónpilótaképzés is elindult. Elmondása szerint a permetező drónkezelő szakképzésben a Gyulai Agrárház Kft. egyik szakembere is részt vesz, és hamarosan mezőgazdasági drónpilótaként végez. Mindezek mellett a szakember kiemelte, egyeztetések folynak a legnagyobb, növényvédő szert gyártó cégek szakembereivel a növényvédő szerek gyakorlatban való felhasználásáról, és a NÉBIH is „támogatandó iránynak tartja azt az új lehetőséget”.

– Elmondható, hogy a jogi környezet teljes kialakításáig, ha az alkalmazott permetező drón rendelkezik típusminősítéssel, a kezelőszemélyzet rendelkezik Agro-Drónpilóta alapú Permetező-Drónpilóta igazolvánnyal, illetve érvényes kísérleti, vagy ideiglenes engedéllyel, akkor a drónnal való permetezés elvégezhető – jelentette ki a Gyulai Agrárház ügyvezetője.