Három lehetséges nyomvonalon futhat az M47-es gyorsforgalmi

Zalai Mihály, a Békés megyei közgyűlés elnöke emlékeztetett, hogy tavaly ősszel volt egy tájékoztató, ahol a beruházó NIF Zrt. és a szaktárca szakemberei ismertették, hogy három lehetséges nyomvonalváltozat látott napvilágot a leendő M47-es kapcsán. Ezek közül az egyik, az A változat a román határhoz közel futna, a másik kettő – a B és a G variáció – pedig nagyjából a jelenlegi 47-es vonalát követné.

Zalai Mihály: egész Békés megyének legyen hasznos

Elmondta: akkor éles vita bontakozott ki a lehetséges nyomvonalak kapcsán, és úgy látták, hogy a Békés megyei közgyűlésnek – mint Békés megye legmagasabb szintű választott politikai testületének – állást kell foglalnia, hogy melyiket lenne érdemes megvalósítani. És szükséges olyan döntést hoznia, olyan véleményt kialakítania, ami nem egy-egy település, hanem az egész megye számára a lehető legnagyobb hasznot hajtja.

Mérlegelték az érveket és az ellenérveket mindhárom változat kapcsán, és a Békés megyei közgyűlés ülésén – egy tartózkodás mellett – úgy határoztak, hogy Békéscsaba és Berettyóújfalu között a Békés-Mezőberény-Körösladány-Szeghalom-Dévaványa-Füzesgyarmat közelében haladó nyomvonalak – a B és G – egyikének továbbtervezését és megépítését támogatják. És nem értenek egyet olyan variációval, az A-val, ami a mostani 47-estől távol, a román határ közelében futna.

Zalai Mihály hangsúlyozta: a 47-es menti településeken jelentős cégek működnek, és olyan ipari potenciál, lehetőség mutatkozik bennük, aminek kiaknázására az M47-es lehetőséget biztosítana.

Példaként hozta: csak Körösladányban naponta 50–100 kamion fordul meg. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében is főleg ezekben a városokban valósulnak meg ipari parki beruházások, megemlítette Mezőberényt és Szeghalmot is.

Kiemelte: a Békés megyei közgyűléshez hasonló döntést hozott Békéscsaba, illetve a B és a G változat mellett tette le a voksát a jelenlegi 47-es melletti településeken kívül Dévaványa, Gyomaendrőd és Füzesgyarmat is, tehát összességében közel 100 ezer ember érdekeit ezen két nyomvonal egyikének megvalósítása szolgálná. A Békéscsabán működő cégek számára is fontos, hogy komoly létszámban áll rendelkezésre munkaerő a mostani 47-es mentén fekvő városokban.

Elismerte, hogy az A változat segítené a halmozottan hátrányos helyzetben lévő, komplex programmal fejlesztendő sarkadi járást, és hogy annak szükséges az erőteljes fejlesztése. Ha azonban a Tarhos–Okány vonalon valósulna meg az M47-es, akkor várhatóan nem fejtene ki olyan gazdaságfejlesztési hatást, mint a jelenlegi 47-es közelében. A közvetlen közelében nem lennének városok, tehát a humánerőforrás is kevesebb lenne.

Zalai Mihály úgy összegzett, hogy a B és a G változattal szemben az A variáció, a román határ menti nyomvonal elsősorban Hajdú-Bihar megye érdekeit szolgálja, azt, hogy Komádit összeköthessék Debrecennel. Ellentétes a két megye érdeke. Az elnök hangsúlyozta: a Békés megyei közgyűlés úgy véli, hogy neki a Békés megyeiek érdekét kell szolgálnia.

Sarkad szerint az A segítené leginkább a kistérséget

– Szakmailag minden kétséget kizáró módon az A változat megvalósítása indokolt – nyilatkozta lapunknak dr. Mokán István, Sarkad polgármestere, a Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás társulási tanácsának elnöke, majd sorolta az érveit, hogy miért lenne érdemes a Békéscsaba–Tarhos–Okány–Biharugra-Biharkeresztes vonalon megépíteni a leendő M47-est.

A tervezett szakasz hossza – az M4 és M35 nélkül – az A változat esetében lenne a legrövidebb, kis tervezési kockázatú területeken haladna, tiszta, nagyvonalú ívekkel. Élővilágvédelmi konfliktust nem idézne elő, nem érintene Natura 2000-es természetvédelmi területeket, szemben a B és a G variációval, amelyek 7,3 és 6,5 kilométeren Natura 2000-es részeket érintenének.

– Amellett, hogy a létesítési költsége kedvező lenne, szolgálná a keleti, hajdú-bihari és békési területek feltárását, gazdaságának élénkítését, turisztikai attrakcióinak elérhetőségét. Az M47-es érintené a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó sarkadi kistérséget, így segítené az ország fejlettebb területeihez való gazdasági és társadalmi felzárkózását – folytatta dr. Mokán István.

Úgy véli, hogy a több országon átívelő Via Carpatia közlekedési folyosó egyik elemének szerepét is betöltené a leendő magyarországi gyorsforgalmi út, mindemellett elősegítené a történelmi bihari táj újraegyesítését és a magyar–román határátkelőhelyek megközelítését.

Sarkad polgármestere hangsúlyozta: Sarkad mellett a kistérség 11 települését magában foglaló kistérségi társulás tanácsa is az A változat megvalósítását támogatta, illetve ugyanígy foglalt állást Doboz, valamint Sarkad romániai testvértelepülése, Nagyszalonta.

Békéscsabának a B és a G változat kedvezne

A békéscsabai közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy a tervezett M47-es kapcsán a B és a G nyomvonalváltozat megvalósítását támogatja, hasonlóan a Békés megyei közgyűléshez. Szarvas Péter polgármester elmondta, hogy megvizsgálták mindhárom variációt, és úgy látták, hogy ez a kettő szolgálná leginkább a megyeszékhely érdekeit.

Mint részletezte, az M47-es nyomvonala akkor lenne a legkedvezőbb Békéscsaba számára, ha az oktatási, gazdasági és kulturális szempontból is fontos közeli váro­sok, mint Hódmezővásárhely, Szeged és Debrecen a leggyorsabban elérhető lenne; ha a környezetre nagy terhelést jelentő utak minél rövidebb szakaszon haladnának át a város közigazgatási területén; illetve, ha a sűrűbben lakott térségekből megkönnyítené a munkaerő beáramlását Békéscsabára.

Hozzátette: a békéscsabai közgyűlés úgy látta, hogy ezeknek a szempontoknak a B és a G változat felelne meg leginkább.

Több tényezőre figyelnek a tervezés során

Az M47-es tervezésével megbízott NIF Zrt.-nél elmondták: a környezetvédelmi tervezés során a szakemberek figyelembe veszik, hogy a beruházás mennyiben gyakorol hatást a felszíni és felszín alatti vizekre, a talajra, a növényzetre, az épített környezetre és örökségvédelemre, a társadalmi hatásokra, a levegő- és zajszennyezésre, a hulladékok keletkezésére, valamint a védett természeti értékekre.

Hozzátették: a vizsgálatok jelentős része folyamatban van, a környezetvédelmi tervezés nyár végére fejeződhet be. Az M47-es nyomvonalának kiválasztásánál – a reálisan és gazdaságosan megvalósítható alternatívák vizsgálata után – a szakemberek a környezeti szempontból összességében legelőnyösebb változat mellett fognak dönteni. A környezetvédelmi határozatot várhatóan idén év végén adják ki.

Hajdú-Bihar megye az A-t javasolja

A Hajdú-Bihar megyei közgyűlés ülésén egyhangúlag úgy döntöttek, hogy az A változat megvalósítását javasolják, azonban azt kérik, hogy a szakhatóságok bírálják el mindhárom tervezett nyomvonalat, és a szakma döntse el, melyiket érdemes megépíteni – mondta a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke.

Bulcsu László hangsúlyozta, hogy nem beruházók, nem tervezők, ezért nem foglaltak konkrétan állást, hogy melyik nyomvonalon építsék meg a tervezett gyorsforgalmi utat.

A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat csupán a társadalmasításban vett és vesz részt. A vélemények kikérése után az látszik, hogy a települések megítélése szerint az A variáció szolgálná leginkább a térség fejlődését, a támogatók között egyaránt vannak Hajdú-Bihar és Békés megyei települések.