2019.07.11. 06:55
Jóval többet kérnek egy hektár termőföldért
Tavaly 13 százalékkal több tranzakcióban két százalékkal kevesebb termőföld cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. A termőföld hektáronkénti árának emelkedése bő évtizede töretlen, 2010-hez képest 2018-ra összességében átlagosan két és félszeresére növekedett – derült ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
Az eladott termőföldek átlagára hektáronként a 2017-ben értékesített 1,199 millió forint/hektárról tavaly 1,312 millió forint/hektárra, vagyis 9 százalékkal emelkedett. Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezetőelemzője elmondta, tavaly a legjobban (28 százalékkal) Veszprém megyében nőttek az árak, de Somogy és Komárom-Esztergom megyében is 15 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás, csökkenés (4 százalék) egyedül Nógrádban volt.
A legdrágább megye Békés volt, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral. Megyénk mellett még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépte át a másfél milliós szintet. 2018-ban már csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala.
– Tavaly júniustól ez év júniusig összesen 2855 darab szerződést kötöttek Békés megyében földértékesítés kapcsán, ez pedig összesen 772,5 millió négyzetmétert, azaz több mint 77 ezer hektárnyi földterületet jelentett. Legtöbb esetben szántó, legelő és erdő cserélt gazdát, de kertből, gyümölcsösből és rétből is nagyobb területeket vásároltak a megyében – árulta el dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2018-ban legnagyobb mértékben (21, valamint 16 százalékkal) a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágultak. Az erdő-fásított és gyep kategória 9 százalékát a szántóföldek – 2017 után valamelyest csekélyebb mértékű – 7 százalékos árnövekedése követte.
A termőföldpiac, a 2017-es látványos visszaesés után, tavaly érezhetően élénkült, az előző időszakhoz képest 13 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám hat megyében csökkent, legnagyobb mértékben, 57 százalékkal Pest megyében; további öt megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas) csupán néhány százalék volt a visszaesés. A másik végletet három megye (Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy) adja, ahol meghaladta az 50 százalékot a eladások élénkülése.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva – a növekvő tranzakciószám ellenére – kétszázalékos csökkenést mértek 2018-ban. Több adásvétel történt tehát kisebb területen, azaz átlagosan kisebb földeket értékesítettek, mint az azt megelőző évben. Az országos átlagárak művelési áganként jelentős különbségeket mutatnak. Szántónál 1,41 millió forint a hektáronkénti átlagár, az erdő-fásított terület 862 ezer forint, míg a gyep 633 ezerbe kerül, a kert-gyümölcsös 2,29 millió, a szőlő pedig 2,78 millió forint hektáronként, ez utóbbi egyébként a legdrágább, Veszprémben egy hektár szőlőbirtok átlagára 5,34 millió forint.
Az OTP Jelzálogbank vezetőelemzője az adatok alapján kijelentette, a termőföld évtizedes kitekintésben stabilan növeli az árát, majd hozzátette, véleménye szerint érdekes a lakáspiaccal összevetni és megvizsgálni a tapasztaltakat. Valkó Dávid kifejtette, amennyiben egyszerűen értéknövelő befektetésként vizsgáljuk, melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években, kiderül, míg egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és félszeresére növelte az árát 2018-ra, ugyanezen idő alatt egy átlagos lakás nagyjából a felével drágult.
