Génbankot alakítanának ki az eleki szőlőültetvényből

– Nem titkolt célunk, hogy életben tartsuk ezt a rendkívüli értéket, melyet Radványi György hagyott a városra. Hiszen olyan szőlőfajtáink vannak itt, melyek az országban csak nálunk találhatók – ismertette hírportálunkkal Szelezsán György polgármester.

Mint megtudtuk, jelenleg százharminc szőlőfajta található a tangazdaságban, mindegyikből négy tőkét ültettek el a közel ezerhatszáz négyzetméteres telken.

– A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének van az ország legnagyobb génbankja, ám a kutatásaink során kiderült, hogy a nálunk található fajták közül öt itt sincs nyilvántartva – hangsúlyozta Papp László.

A tankert megbízott vezetője egyúttal azt is elárulta, hogy a tankert szőlőfajtái az 1700-as évektől kezdve jelen voltak Eleken, hiszen a település sokáig hegyközség volt, és komoly szőlészet folyt ezen a területen. Ezek felkutatásakor Radványi György a nemesítőkkel együtt jelentős kutatómunkát végzett, és bár foglalkoztak kukoricanemesítéssel is, az agronómus szívügye mégis a szőlészet maradt. Nem csoda hát, hogy a szőlőültetvény birtokosa előszeretettel kísérletezett különböző fajokkal, talán ez az oka annak, hogy negyven tőkének még mindig nem tudták beazonosítani a fajtáját.

– Most éppen ezek után kutatunk a szakkönyvekben, illetve borászoktól is kértünk segítséget a fajtaazonosításhoz. Többek között Málik Zoltán, az elismert badacsonyi borász – aki a bakator ősi magyar fajtával kísérletezik – május környékén látogat el hozzánk. Tőle is kérünk majd tanácsot, segítséget az előttünk álló munkához. Hiszen hatalmas érték van a birtokunkban, amit meg kell menteni – osztotta meg Papp László.

De persze a munka addig sem áll meg, két, a kertészettel és szőlészettel foglalkozó fiatal folyamatosan ápolja, gondozza a tőkéket. – Napról napra egyre szebb állapotban vannak a növények, de majd jobb időben, mikor kezdenek virágozni és levelezni, akkor láthatjuk meg az eddigi munka eredményét – fogalmazott a tankert vezetője.

Az elismert agronómus hagyatéka

Radványi György diplomáját a budapesti Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerezte. Majd nem sokkal később a gazdasági szaktanári oklevelét is átvehette Budapesten. A tanítás mellett kukoricanemesítéssel, illetve helyi gyógynövények meghatározásával, leírásával is foglalkozott.

Legjobban mégis az 1986-ban alapított eleki kertbarát szakkörben érezte magát, ahol bőven tudta kamatoztatni szakértelmét. Többek között neki köszönheti a város, hogy egy-két házhelynyi területen sikerült elültetni az egykor Eleken is honos 51 szőlőfajtát, amit más fajtákkal is kiegészített – olvasható az agronómus önéletrajzában.