A paradicsom szerelmese lett a csabai termesztő

Lehoczkiné Megyik Erika szerint a paradicsom azért is a zöldség-gyümölcs kategória királya, mert minden íz, aroma harmonizál benne, és tele van vitaminnal, ásványi anyaggal. Pár négyzetméteren is termeszthető, nála szabad földön és üvegházban is számos fajta sorjázik.

– A legcsodálatosabb, hogy egy pici magból, megfelelő körülmények biztosítása mellett, másfél-két méter magas növény fejlődik ki,

és például a Lugas F1 – ami magyar nemesítés – tövenként 3–5 kg termést hoz – hangsúlyozta Erika. – Persze, ehhez óvni, babusgatni kell a paradicsomot. Eleinte az elültetett magokat tartalmazó dobozok velem töltik az éjszakát a szobában. Az időjárástól függően nappal az UV-védett, saját készítésű, polikarbonát üvegházamban fejlődnek.

A kertbarát asszony az újrahasznosítás jegyében az üres kivisdobozai mindegyikébe 30–30 magot ültet el, a kis növényeket 4-6 leveles korukban tejfölösdobozokba tűzdeli át. Otthoni nyúltrágyából saját komposztos, vakondtúrásból szedett földdel dúsított keveréket használ. A gazdaboltokban kapható érett marhatrágyakomposzt is teljesen megfelelő. A tűzdelés vagy pikírozás azért nagyon fontos, mert így a kis palánták a vetési két centiméternél mélyebbre, öt centiméterre kerülnek. A paradicsom a szárán is növeszt gyökereket, így dús gyökérzettel ülteti ki Erika a poharakból, akár az üvegházba, akár a szabad földbe.

Amikor a napokban beléptem a valóban pár négyzetméternyi területre, tényleg a Paradicsomban éreztem magam. Illatoztak, pirosodtak a különböző fajták ádámtól gittáig, ökörszívtől orkádóig. Természetesen megkóstoltam mindegyiket, nekem a fekete paradicsom jött be legjobban.

Erika elmesélte, ezt 2014-ben szuperélelmiszernek kiáltották ki Amerikában.

Az Oregoni Egyetem fiatal kutatói a paradicsom emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait tanulmányozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezzel komolyan kell foglalkozni.

Ezek után a lila és piros paradicsomok kitartó keresztezésével létrehozták az indigó nevű fekete paradicsomot, amely a cukorbetegség és az elhízás ellen ható antioxidánst, az antocianint ugyanúgy tartalmazza, mint a fekete áfonya.

Két éve svájci kutatók is létrehoztak egy feketeparadicsom-fajtát, mégpedig tízéves keresztezés eredményeként egy elfeledett vadparadicsomból. Nem genetikai módosításról van szó, ez a fekete paradicsom nagyon hasonlít a „közönséges” paradicsomra, de a színe és az íze nagyon más, rendkívül finom. Az érési folyamat bármely fázisában fogyasztható, már akkor is ízletes, amikor még be sem ért. Eleinte sötétzöld, ilyenkor kiválóan lehet szeletelni, aztán sötétbarnává válik. Ilyenkor édesen zamatos az íze, és végül feketére vált, de a belseje piros marad. Ekkor a legédesebb, ami a megnövekedett fruktóztartalomnak köszönhető.

– A világ egyik legegészségesebb gyümölcs-zöldsége ez a növény, és szitokszónak tartom, amikor azt mondják: ez üvegházi – emelte ki Erika.

– Ártatlan áldozat az üvegház és a paradicsom kettőse, mégpedig az emberi kapzsiságé. A gigászi üvegházakban nem érvényesül a föld, víz, fény szentháromsága, mert vagy a föld vagy a fény mesterséges, ezért olyan paradicsomfajtát kell kinemesíteni, amely ilyen körülmények között is nagy termést hoz. Nyilván az íz és a jótékony összetevők rovására. A legnagyobb merénylet pedig a paradicsom ellen az engedélyezett érésgyorsítók használata, hogy minél nagyobb hasznot hozzon rövidebb idő alatt, és még a kamionban is utóérjen, pirosodjon az üzletek pultjai felé. Ezzel azt akarom mondani, hogy csodálatos ízű paradicsomot lehet termelni UV-védett üvegházakban, sőt néha jobbat is, mint kint (saját tapasztalat), mert a növény védett a klímaváltozás okozta szélsőséges körülményektől.

A paradicsom kalóriaszegény, és igazi tápanyagbomba, csupa-csupa vitaminnal, legalább 12-féle található benne, jelentős a karotintartalma is. Atomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.

– Táplálkozási értéke abban is rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aromaanyagokat, melyeket más növények megközelíteni sem tudnak – ecsetelte a kertbarát asszony. – A paradicsom élénkpiros színét a likopin nevű antioxidáns vegyület adja. Ez olyan karotinszármazék, melyben nincs oxigén, így kémiai szempontból stabil vegyület. Ennek köszönhetően nem bomlik el főzés hatására sem. A paradicsom az egyetlen olyan zöldség, amelynek tápértéke nagyobb főzés után, mint előtte, mert a likopin hő hatására kiszabadul a rostok közül. Ugyanakkor kísérletileg bizonyították, hogy ha a termesztés során a bogyó felszíni hőmérséklete 30-32 fokra emelkedik, akkor leáll a likopinképződés. Ennek beépüléséhez zsíros közeg kell. Tudta jól ezt a parasztember, aki a földet és a kertjét művelte. A szalonna, a kolbász és a füstölt sonka fogyasztása a paradicsom, illetve a paprika érésének idején együtt volt az igazi. Ma is ajánlatos a vajas kenyér mellé 1-2 paradicsomot enni. Az sem véletlen, hogy a mediterrán országokban az olívaolaj és a paradicsom megbonthatatlan egységet képez.

Ki-ki eldöntheti: zöldség vagy gyümölcs?

Állandó vitatéma még a szakemberek körében is, hogy a paradicsom zöldség-e vagy gyümölcs. Az általános közvélekedés a zöldségek közé sorolja, újabban azonban gyakran hallhatunk olyan hangokat, hogy igenis gyümölcs. Húsos a termése, mely a virág magházából fejlődik ki, és benne vannak a magok, amiknek a növény szaporodása köszönhető. Tehát olyan, mint a szamóca, alma vagy málna.

A zöldségeknél a növény levelét, gyökerét, gumóját vagy éppen virágát fogyasztjuk, melyekben nem találhatók magok. A gyümölcsök általában édesek a húsukban található fruktóznak köszönhetően. Önmagukban is finomak, emellett desszertekben, üdítőkben találkozhatunk velük. A zöldségek íze inkább enyhén sós vagy erős, és leggyakrabban főzelékként, párolva, sütve vagy főzve fogyasztjuk, bár a sárgarépát, a karalábét nyersen is szívesen rágcsáljuk.

Lehoczkiné Megyik Erika elmondta, a paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó, a kétszikűek családjába tartozó, önbeporzó, melegigényes kultúra. A magok csírázása 9–11 fok körül kezdődik. Fejlődéséhez 20–22 fok a legkedvezőbb, 15 fok alatt és 25 fok felett a fejlődése lelassul, 10 fok alatt és 35 felett a növekedése megáll.