Drágult a termőföld, kelendőek a szántók Békésben

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke hangsúlyozta, Békésben a termőterület háromnegyed része szántóföld, a Jóisten is arra teremtette, hogy itt gazdálkodjanak az emberek. Megyénkben 470 ezer hektárt tesz ki a szántó, amely átlagosan 29 aranykoronás, országosan is a legjobb földek tartozik a békési.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a gazdatársadalom derűlátását tükrözi a Békés megyei földvásárlási kedv.

Jelentős volt a földforgalom ebben az évben is, november végéig 2670 szerződést bírált el földbizottsági jogkörében a NAK megyei elnöksége. Hektáronként 15-45 aranykoronások a termőföldek. Ez a nagy eltérés a megye északi és déli része közötti különbségből adódik, a szántók lehetséges termőképessége nem egyforma. A növénytermesztés továbbra is meghatározó Békésben, a vetésszerkezet nemigen változik.

A hektáronkénti és az aranykoronára vonatkozó árak is azt igazolják, hogy a megye középső és déli részén fizetnek a legtöbbet a szántóért.

– A termőföld árát befolyásolják a természeti adottságok és az éghajlat, az olyan helyi termelési tényezők, mint a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás, valamint a kereslet és kínálat.

Emiatt az Európai Unió tagállamaiban nagyon eltérőek a termőföldárak – idézte Tóth Pétert, a KSH szakmai tanácsadóját a delmagyar.hu.

Míg Észtországban 4 ezer, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántók átlagára 2019-ben. 2011 és 2019 között a legnagyobb mértékben Csehországban drágultak a földek, négy és félszeresére, de Romániában, Litvániában és Észtországban is több mint háromszorosára. Magyarországon, Bulgáriában és Lengyelországban is több mint kétszeresére nőtt a szántó ára, a többi tagállamban ennél kisebb mértékű volt a drágulás.

Az Agrárcenzus 2020, teljes körű mezőgazdasági összeírás adatai alapján a használt mező- és erdőgazdasági területek 40 százalékát bérleményként művelték a gazdák. A szántóknál volt a legmagasabb a bérelt területek aránya, 53 százalék, míg a gyep 40, a szőlő 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használták bérlők.

A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2020-ban, a szántók éves bérleti díja átlagosan 7,3 százalékkal bizonyult magasabbnak a 2019. évinél.

A drágulás idén sem állt meg, megyénkben nem egy helyen 120 ezer forintért, sőt ennél többért is bérelnek szántót. Ahol a legjobbak a földek, ott kérik a tulajdonosok a legtöbb földbérleti díjat. Ez érthető, ugyanis a hozamok ezeken a szántókon jellemzően magasabbak.