Az időjárás és a műtrágya ára is kihat a gabonára Békésben

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke kiemelte, a nagyon száraz ősz miatt optimális időben csak a búza kis részét vetették el a gazdák. A csapadékhiány következtében kedvezőtlen volt a talaj állapota, nem lehetett ideális magágyat készíteni. Jelentősebb csapadék – megyei átlagban 50 milliméter – no­vemberben érkezett meg, és ennek, valamint a kedvező hőmérsékletnek köszönhetően szépen kikeltek és fejlődtek a búzavetések. Jelen pillanatban megfelelő tőszámú, de egy hónapos fejlettségi lemaradású táblák láthatók a megyei szántókon. 

– További problémát jelentett a drasztikus műtrágyadrágulás – hangsúlyozta dr. Kulcsár László. – Az ammónium-nitrát tonnájának ára a 68 ezer 600 forint helyett már a 220 ezer forintot is meghaladta. Mindez nagyban kihat a búzatermesztés gazdaságosságára, ugyanis sokan csak kisebb mennyiséget tudtak vásárolni. 

Dr. Nagy István agrárminiszter január végén jelentette be, hogy trágyafeldolgozó üzemek létrehozását segítő, új támogatási konstrukció készül. A mezőgazdaság számára kulcsfontosságú a tápanyag-utánpótlás, és a műtrágya minél magasabb fokú kiváltása. Az Agrárminisztérium kiemelt célja éppen ezért a mezőgazdaságban keletkező szerves trágya környezettudatos feldolgozásának és továbbhasznosításának elősegítése. 

Az őszi árpánál is a búzához hasonló problémák merültek fel. Annyi különbséggel, hogy ennél a kultúránál a gazdák hamarabb elvetették a magokat. Ez megmutatkozik a növény fejlettségében is. 

Az őszi káposztarepce területének csökkenése mögött az időjárási kockázat áll, mégpedig az elmúlt évek száraz őszei. Magas ennek a kultúrának a termelési költsége is. A NAK megyei elnöke elmondta, háromféle magatartás volt megfigyelhető a gazdák részéről. Akadtak, akik időben vetették el a repcét, sokan az utolsó pillanatig kivártak, és voltak, akik zsákban hagyták a magot. Aki időben vetett, annak a növénye minimális csapadékot kapott szeptemberben. Kicsírázott a mag, majd a későbbi csapadékhiány miatt kiszáradt a repce. A későn vetett táblák novemberben kaptak esőt, ezek gyenge vagy közepes állapotban vannak. Szinte az összes tábla tőhiányos és alulfejlett. Jó minőségű vetések egyedül az öntözött területen vannak. 

Dr. Kulcsár László kitért arra, az állatállomány a megyében az országos tendenciához hasonlóan folyamatosan csökken, de a mértéke az utóbbi tíz évben valamelyest mérséklődött. Ennek elsősorban nem a piacgazdasági környezet az oka, hanem a támogatások növekedése, illetve egyes pályázatok tartási kötelezettségeinek előírásai. A felvásárlási árakból látszik, hogy a bárány átvételi ára emelkedett jelentősebben az utóbbi években. A többi állatfaj esetében stagnálás figyelhető meg. A takarmányárak nagy mértékű emelkedése tovább sújtja az amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazatot.

Eltűntek a legkisebb méretű hazai gazdaságok

A gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült – derült ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből. Patay Ágnes, a felmérés projektvezetője az MTI beszámolója alapján elmondta, 2010 óta a legkisebb méretű gazdaságok tűntek el, a 241 ezer gazdaság többsége ugyanakkor még mindig kicsinek számít. A közepes méretűek aránya közben 9-ről 17 százalékra nőtt. Az átlagos mezőgazdasági terület mérete 14 hektárról 23 hektárra emelkedett. 

A területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, az állattartók 15 százaléka viszont mezőgazdasági területtel nem rendelkezett. A vetésszerkezet átalakult, a gabonafélék aránya csökkent, az ipari és takarmánynövényeké nőtt. 

A 86 ezer hektáros gyümölcstermő területen belül az alma aránya 37-ről 31 százalékra csökkent, ezzel együtt többek között a dió, a kajszi, a bodza aránya nőtt. Az állattartáson belül a szarvasmarha állománynövekedése kivételnek számít, mivel a többi állaté csökkent, a madárinfluenza miatt főképp a lúd és kacsa.