Határszemlén vettek részt az orosházi gazdálkodók

A határszemle első állomása a Vegetáció Kft. területe volt. Szollár Szabolcs cégvezető elmondta, 1900 hektáron gazdálkodnak, termelnek búzát, árpát, kukoricát, vetőmagborsót, repcét és mákot.

– Utolsó éve volt nálunk a repcének. Ilyen csapadékmennyiség mellett nem látjuk biztosítottnak az őszi vetésű repce biztonságos termelését. Idei évünk rendkívül aszályos, már az őszi vetésű növényeken (őszi búza, árpa, mák, repce) látszik. Utóbbi két növény nagy részét kitárcsáztuk. Például 100 hektár mákunkból már csak 30 hektár van, a repce is hasonló sorsra jutott. Helyükre napraforgót, kukoricát vetettünk – sorolta a szakember. A kalászosok terméskilátásairól elmondta, fele a tavalyihoz képest: az árpa hektáronkénti 40-50 mázsa, a búza 40-55 mázsa lehet. A kukoricatermesztés jövőjéről úgy fogalmazott: lassan kilátástalanná válik a helyzet. Hetek óta nem kapott csapadékot a növény. A szárazságtűrő napraforgó sem képes fejlődni. Gyenge termés várható.

– Az öntözés jelenthet megoldást, ám a teljes területünket nem leszünk képesek lefedni – tette hozzá Szollár Szabolcs. Támogatást nyertek 350 hektár öntözésére, hat lineár telepítésére. Vetőmagkukoricát, borsót is szeretnék 2023-ban öntözés alá vonni, ami a termelés biztonságát garantálhatja.

A szemle következő állomása volt a B-Árendás Kft. területe. Quintz Zsolt a gerendási központú családi cég ügyvezetője. Elmondta, földterületeiken hagyományos szerkezetű növényforgójuk van: búza, árpa, kukorica, repce, napraforgó. Harminc éve gazdálkodnak, de ahogy fogalmazott, azóta ez a legszárazabb félév, amit tapasztalt gazdálkodásuk során.

– Rosszul alakult az idei év. Mi is a terület 25 százalékát kitárcsáztuk, többet is lehetett volna. Az utána földbe került kukorica és napraforgó majd nagyobb terméseredményt hoz, ebben bízunk. A száraz év több problémát előidézett: az előző évben használt növényvédőszerek a száraz talajban nem bomlottak el, visszahatásuk tovább csökkenti a termést – magyarázta a napraforgó, az árpa és a kukorica termőterületei mellett. Majd tovább haladva, az Orosfarm Zrt. területét Dominkó Norbert mutatta be.

– 2500 hektáron gazdálkodunk, klasszikus szántóföldi növénytermesztést végzünk. Nálunk még hangsúlyos a nagy területen termesztett zöldborsó is. Gondjaink megegyeznek a térségben más gazdálkodókéval, de annyival vagyunk szerencsésebbek, hogy területeinken mi mértünk 80-110 milliméter csapadékot. Most készítjük az öntözésberuházás pályázatát. Nyáron beadjuk területünk 10 százalékára, 250 hektár öntözésére. Talajaink kiváló adottságúak, ha megoldjuk az öntözést, szép eredményeket érhetünk el.

Az aszály okozta problémákra keresik a megoldást

Sokan voltak kíváncsiak a zöldborsóföldön a talajszelvény szakmai kiértékelésére. Ezt dr. Dobos Endre egyetemi docens, talajtani szakértő végezte el. Ő már a határszemle előtt tartott előadásában arról beszélt, hogy az aszály, a klímaváltozás számos környezeti változásnak is következménye. A globális problémára lokálisan is reagálniuk kell a gazdálkodóknak. Részletesen szólt a talajszerkezetről, a túlművelésről, a termelési technológiákról, a változtatás szükségességéről (talaj- és környezetbarát talajművelésről).

A határszemlére meghívást kaptak a zentai és a pusztakeresztúri gazdakörök képviselői is, akik a saját térségükben tapasztalható, a 2022-es termelési évet befolyásoló időjárási körülményekről, terméskilátásokról számoltak be. Brlázs Róbert a határszemle végén arra kérte a résztvevőket, a látott s hallott tapasztalatok birtokában fogalmazzák meg megoldási javaslataikat.