2023.08.21. 14:01
Két új rizsfajta született Szarvason, a klímaváltozás elleni küzdelemben is segítenek – videóval
A klímaváltozás elleni küzdelemben is segít a magyar rizskutatás – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Mint írják, a közelmúltban két új rizsfajta is született a MATE szarvasi Galambosi Rizskísérleti Telepén. Itt nemesítéssel, illetve a hazai rizstermesztés vetőmagbázisának előállításával foglalkoznak a szakemberek, és legfőbb céljuk, hogy a rizstermesztés jelentős vízigényét csökkenteni tudják.
A Galambosi Rizskísérleti Telep szakemberei az elmúlt időszakban kiemelt hangsúlyt fektettek a rizs árasztás nélküli termesztéstechnológiájának fejlesztésére
Fotó: MATE
A Galambosi Rizskísérleti Telep szakemberei az elmúlt időszakban kiemelt hangsúlyt fektettek a rizs árasztás nélküli termesztéstechnológiájának fejlesztésére annak érdekében, hogy a termesztést ne kelljen a speciális terepviszonyok és óriási mennyiségű vizet igénylő árasztásos körülmények közé korlátozni. A MATE közleményében kiemeli, hogy normál esetben 1 kg fehér rizs előállításához 5000 liter vízre van szükség, azonban árasztás nélküli technológiával ez a mennyiség legalább a felére csökkenthető.
Kiemelik, a technológia révén ráadásul nemcsak a rizstermesztés vízigénye csökkenthető, hanem a sekély, mocsaras körülmények között egyébként nagy mennyiségben felszabaduló metán kibocsátása is. Ez a klímaváltozást nagyban befolyásoló hatás Magyarországon nem meghatározó, világszinten viszont jelentős problémának számít.
– Elsősorban a növények genetikai háttere felől közelítjük meg ezt a feladatot, ami azt jelenti, hogy hazai és nemzetközi partnereinkkel a rizs szárazság- és hidegtűrésének fokozásán dolgozunk. Ennek eredményeként az elmúlt években két új rizsfajta is született a kezeink között. Az egyik az SZV Szellő, ami egy rendkívül hosszú szemű fajta, nagyon jó főzési tulajdonságokkal, a másik pedig az SZV Tünde, amely a mi körülményeink között is kiemelkedő, akár 10 tonna/hektáros termésre képes – hangsúlyozza Jancsó Mihály, a MATE Környezettudományi Intézetéhez tartozó kísérleti telep tudományos munkatársa.
A napi munkába a precíziós eszközöket, így a drónokat is bevonják, segítségükkel még hatékonyabb eredményeket tudnak elérni. A drónok az agráriumban egyre népszerűbb eszközök, melyek egyrészt a növényállomány egységességét, tápanyagellátottságát vizsgálják, másrészt pedig különböző anyagokat, növényvédőszereket juttatnak ki a területre. Utóbbi a rizs esetében azért kiemelten fontos, mert a növények a termesztési időszak nagy részében árasztott körülmények között vízben állnak, amelyben bármilyen más kisebb-nagyobb gép jelentős taposási kárt okozna.
– A rizs a nemzetközi kapcsolatok terén is egy jó hívószó. És mivel Magyarország a mai napig a rizstermesztés északi határának számít Európában, területeink tulajdonképpen egy nagy nyitott szántóföldi laboratóriumként is értelmezhetők – fogalmaz a szakember.
Emiatt a telep nemzetközi kapcsolatai is szerteágazóak. Az intézmény a hasonló klimatikus körülmények között dolgozó országok közül folyamatos kapcsolatban van például Chile kutatóival és nemesítőivel. Legfontosabb partnerországuk a Fülöp-szigetek, amellyel napjainkban a rizstermesztésen és az öntözésen túl már az oktatásra és több más tudományterületre is kiterjed az együttműködés.
