Tovább fejlesztik a Légi és Gépipari Képzőközpontot Békéscsabán - galériával

Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára a Légi és Gépipari Képzőközpont további fejlesztésének kedd délelőtti nyitórendezvényén elmondta, a kezdődő beruházás egy korábban megvalósított fejlesztés folytatása. Mint kifejtette, amikor megkezdték a szakképzés átalakítását és fejlesztését, három alappillért határoztak meg.

Légi és Gépipari Képzőközpont: fontos az együttműködés

– Az első alappillérként a helyi gazdálkodók és vállalkozók határozzák meg, mondják el, hogy mire, milyen képzésekre és milyen tartalmakra van szükségük – fogalmazott. – Ez alapján átalakítottuk a tartalmakat, módosítottuk, fejlesztettük, modernizáltuk azokat a technológiai és technika változásaival lépést tartva.

Létrehozták az Ágazati Készségtanácsokat, valamint a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT), ami lehetőséget teremtett arra, hogy a vállalkozók a tananyag tartalomfejlesztésében szinte közvetlenül vegyenek részt.

Kiemelte, a tartalomfejlesztés maga után vonta a módszertan, a digitális tananyag fejlesztését és a projektoktatást.

– A másik láb a humánerőforrás fejlesztése, amihez hozzátartozik a tanárok fizetésének emelése is, amely 2020 óta közel duplájára nőtt – részletezte. – Ugyancsak idetartozik a továbbképzések rendszerének fejlesztése is. 

Mint mondta, ezért hozták létre az IKK-t, az Innovatív Képzés Támogatási Központot, és azon belül egy olyan továbbképzési rendszert, amely lehetőséget teremt, hogy az oktatás mind módszertanában, mind tartalmában folyamatosan tudjon fejlődni.

– A legújabb dolgokat csak úgy mondhatjuk el hitelesen a diákoknak, ha azokat mi magunk is tudjuk – folytatta a gondolatot.

A helyettes államtitkár elmondta, a harmadik láb az infrastruktúra fejlesztését, a korszerű épületeket és környezetet, a korszerű eszközöket jelenti.

– Ehhez lehetőséget nyújtott az uniós források bevonása, amelyeket a Magyar Kormány jelentősen megelőlegezett. Mindez jelzi, hogy a kormány elismeri azokat a fejlesztéseket és támogatja azokat irányokat, amelyek a szakképzésben elindultak – hangsúlyozta. Szólt arról, hogy az iskolaépületek a város tulajdonai, így nagyon fontos a helyi összefogás, ami Békéscsabán kiválóan működik.

Az előkészítés kiemelt szerepet kap

Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára elmondta, a minőség kérdését mind az építészetben, mind a beruházásokban szeretnék még inkább előtérbe helyezni a következő időszakban.

– Ezt a célt szolgálja két nagyon fontos ágazati törvény; az egyik az állami építési beruházásokról szóló, a másik a magyar építészetről szóló törvény. Reményeink szerint ezek évtizedes távlatban határozzák meg a magyar építészet irányait – emelte ki. A helyettes államtitkár szólt arról, hogy az ilyen beruházások során a funkcionális, gazdaságossági, üzemeltethetőségi és esztétikai szempontokra egyaránt kiemelten kell figyelni.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta az előkészítés szerepének fontosságát, hiszen az említett szempontok megvalósítását csak így lehet elérni.

– Ha az előkészítésbe, a tervezésbe olyan minőséget viszünk, ami elvárható, és olyan kiviteli tervek alapján kezdődnek meg a munkálatok, amelyek a lehető legteljesebben kitérnek minden módszerre, akkor várhatóan mindez megtérül a beruházás megvalósítása során és a hosszú távú gazdaságos üzemeltetés folyamatában is – fogalmazott.

Nyul Zoltán ugyancsak kiemelte az együttműködés fontosságát.

– Sikeres projekt eredményes együttműködés nélkül nem működhet – hangsúlyozta.

Emeli az intézmény vonzerejét

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a keddi nap ünnep volt, hiszen minden olyan nap ünnep, amikor oktatási, szakképzési beruházás előkészületeiről beszélhetnek.

– A Békéscsabai Szakképzési Centrum élen jár ezen a téren – tette hozzá a polgármester, aki ennek kapcsán emlékeztetett a békéscsabai nyomdaipari központ létrejöttére, illetve a Légi és Gépipari Képzőközpont fejlesztésének első ütemére.

– Most pedig egy harmadik, nagyon fontos beruházás előkészületei tartanak – folytatta a gondolatot Szarvas Péter. Kitért arra, hogy a Békéscsabai Szakképzési Centrum mindig előkelő helyen szerepel a különböző szakképzési rangsorokban. A BSZC-ben jelenleg is 6100-an tanulnak, 5100 nappali tagozatos és közel ezer felnőtt tanuló, s ez a szám stabil, sőt, emelkedik is.

– A vonzerőt tovább emeli az újabb beruházás – hangsúlyozta. – A fejlesztés fontos eleme az épületenergetika és az oktatáshoz kapcsolódó gépi berendezések beszerzése.

Szarvas Péter ugyancsak kiemelte az együttműködés fontosságát, hiszen az épület az önkormányzat tulajdona, és a BSZC vagyonkezelésében van. Elmondta, a szakképzési centrum nagyszerű partner, s kitért arra, hogy mind az első, mind a mostani fejlesztés a kormány támogatásával készülhet el.

Számos fejlesztési elem

Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója kifejtette, 2020 februárjában rakták le azt az alapkövet, amely a légi és gépipari képzés újabb szinte emelését indította útjára Békés vármegyében.

– A Légi és Gépipari Képzőközpont fejlesztésének első ütemében jellemzően épületek újultak meg, és nagy értékű eszközök beszerzésére nyílt lehetőség. Ezek együttese olyan infrastruktúrát alkot, amely az országban egyedülálló felszereltséggel képes betölteni a tudásközpont funkcióját is – hangsúlyozta, majd hozzátette, egyetemi kapcsolataikkal együtt, közös projektek mentén képzelik el a technikusi jövőt és annak folytatását.

– A légi iparban alkalmazott rendkívül szigorú minőségbiztosításnak is megfelelő környezet valóban a 22. századba repít minket – fogalmazott.

Áttérve a jelenlegi pályázatra, elmondta, a projekt keretében lehetőség nyílik az épületek energetikai korszerűsítésén túl az eszközállomány bővítésére is. Az oktatási folyamatokat előnyösebb struktúrába tudják helyezni, és ezáltal a tanulók létszámát is növelhetik.

A fejlesztés során lehetőség nyílhat a BSZC vagyonkezelésébe került épület épületgépészeti, energetikai korszerűsítésére, a fűtésrendszer és kapcsolódó berendezések, valamint a nyílászárók cseréjére, új hőszigetelés kialakítására és fotovoltaikus rendszer kiépítésére – részletezte. Az elméleti épület földszintjén a két meglévő elméleti és mérőterem mellett további mérőtermeket, méréselőkészítő műhelyt alakítanak ki, amelyhez elméleti és informatikai termeket kapcsolnak.

A B épület új CNC oktatóműhellyel, anyagelőkészítő és lemezmegmunkáló műhellyel, valamint az elektropnemuatika és elektrohidraulika oktatását biztosító oktatóteremmel fog bővülni, illetve megújulnak a kiszolgáló helyiségek is.