Ettől drágul a dió, a termést tönkretette a dióburok-fúrólégy Békésben

Békéscsabai kertbarátok jelezték, hogy a nyugati dióburok-fúrólégy szeretett diófájuk termését lényegében elvitte. Hemzsegtek az apró lárvák a zöld kopáncsban, szinte hullámzott tőlük. A kérdés, lehet-e ellenük védekezni, és ha igen, akkor hogyan.

A dióburok-fúrólégy száz petét is tehet egy dió külső héjába

– A dióburok-fúrólégy kegyetlenül nehéz ellenfél, természetes ellensége nincs, a védekezést pedig időben kell ellene kezdeni és érdemes hosszan megtartani. Egyébként egy egészen pici légy, a házi légynél is kisebb – hangsúlyozta Hankó János kertész, a békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör elnöke. – A dióburok-fúrólégy nagy valószínűséggel az Egyesült Államokból érkezett, gyorsan elterjedt Európában, hazánkban, Békésben is megjelent 2011-ben.  A kártevő nevéhez hűen a dió burkába, azaz a kopáncsba teszi a petéit. Megeshet, hogy kettőt, de az sem ritka, hogy százat, egyetlen gyümölcs külső héjába.

A kártevő ellen van modern és megfigyelésen alapuló védekezés is

Hankó János kiemelte, a dióburok-fúrólégy elleni védekezés igen összetett feladat, kezdjük a vegyszeres védekezéssel!

– Ez egy olyan technológia, ami hatásos lehet a kártevő ellen, de több dologra is figyelni kell – ecsetelte az elnök. – A legfontosabb, hogy a légy rajzásakor kell a szert kijuttatni, ami csaliból és a hozzá adott rovarölő szerből áll. A rajzás megállapításához viszont szükségünk van kiakasztott sárga lapokra, amik megmutatják a ráragadt egyedszámból, hogy a rajzás megkezdődött vagy sem.

Hankó János kitért arra, ez a modernebb védekezés, de vannak megfigyelésen alapuló védekezési formák is. A lomb összegyűjtése, a fa törzsének mésszel való bekenése, illetve a mész talajba juttatása. Ez azért lehet hatékony, mert a kártevő a talajban telel át. Egy régi dolog is lehet hatásos, ha a baromfik ott vannak a diófák környékén, és kiszedegetik ezeket a kártevőket.

A szomszédból is könnyen megtalálja a dióburok-fúrólégy a mi fánkat

– Gyérítő hatású lehetne a lomb és a gallyak elégetése is, ez ugyanakkor tiltott – emelte ki a kertbarát. – Csak kérdezem: vajon véletlen, hogy megszaporodtak a kártételek, mióta ezt a régi eljárást megtiltották? Érdekes lenne megvizsgálni azt is, hogy melyik hagy nagyobb nyomot a környezetünkben, az égetés, a füst, mely után hamu marad, ami hasznos a talajnak vagy a megnövekedett vegyszerhasználat. Kérdés az is, melyik a kevésbé kártékony, a megfigyelések után kialakult védekezés, ami már bizonyított, és a józan paraszti észen alapul, vagy az, ami a modern technikán. Ezt csak az idő tudja majd megválaszolni.

Hankó János kitért arra, ha a szomszédban vagy a környező portákon nem védekeznek a dióburok-fúrólégy ellen, akkor a kártevő gyorsan megtalálja a mi fánkat ismét.

A csonthéjas másik ellensége a diómoly

Többek szerint a dióburok-fúrólégy a csonthéjas belsejét elkerüli, kizárólag a kopáncsot használja „bölcsőnek”, illetve a lárvák majd ebből lakmároznak. Ha belül találunk „lakót”, az bizony egy másik ellenség, nagy valószínűséggel a diómoly csemetéje. A dióburok-fúrólégy lárvája lerágja a dióról a külső, zöld héjat, a csonthéjas emiatt feketedik be. Ám a beltartalom ettől még értékes maradhat. Többek tapasztalata szerint a dióbélnek károsodása nincs, vagy csak minimális. Ez legfeljebb azt a vékony, hártyaszerű héjat érinti, ami közvetlenül a dióbelet fedi.

Mások szerint, amikor a burok a kártevő pusztítása miatt rászárad, rárohad, rásül a dió héjára, az a dióbél minőségét jelentősen rontja. Legtöbb esetben az ilyen dió feltörve már eleve penészes másodlagos kártevőknek köszönhetően, és ez a tároláskor is felütheti a fejét.

Papp Károly is megosztotta praktikáit

Ha kíváncsi arra, milyen praktikákkal menthető a fekete dió, vagy éppen hogyan érdemes védekezni a dióburok-fúróléggyel szemben, hallgassa meg Papp Károly praktikáit és tapasztalatait a szoljon.hu-n Ön is!