Óriási lehetőségek rejlenek a hazai vetőmagszektorban – galériával

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézet rektora köszöntötte az ország minden pontjáról érkezett szakembereket. Prof. Dr. Gyuricza Csaba elmondta, olyan változások zajlanak a mezőgazdaságban világszerte, amelyekre korábban nem volt példa, hiszen a technológiai fejlődés mellett egy óriási népességnövekedés zajlik, melyből az is következik, hogy egyre kisebb területen kell egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert előállítani. Kiemelte, hogy folyamatosan bebizonyosodik az, hogy ma már egy ország erejét nem a mérete vagy katonai ereje határozza meg, hanem az, hogy képes-e magának energiát, élelmiszer alapanyagot termelni, valamint élelmiszert előállítani.  A rektor kifejtette, hogy a magyar gazdák legalább 200 milliárd forintot költenek évente vetőmagra, ami jól hangzik, de ennek 70-80 százaléka nem az országhatáron belül realizálódik, amin szerinte mindenképpen javítani kell. Ehhez többek között egységes vetőmag-nemesítési programra, valamint a vetőmag-forgalmazás egységes rendszerbe való foglalása szükségeltetik, melyek megvalósításához a szakmabeli és kormányzati szereplőkkel közös stratégiát dolgoznak ki.

Békés vármegye a vetőmag-gazdálkodás egyik jelentős színtere

A Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója arról beszélt, hogy adataik szerint a dél-alföldi régió a vetőmagokat tekintve hazai szinten a búza 22, a kukorica 36, a lucerna pedig 42 százalékát adja, ez összességében az országos fémzárolás 42 százalékát jelenti. Dr. Rákóczi Attila hangsúlyozta, hogy ez az érték a vegetatív szaporítóanyagot illetően 67, a zöldségpalánta esetében 87, míg a dughagymánál megközelíti a 100 százalékot, ami összességében mintegy 90-100 milliárd forint körül összeget jelent. 

Hangsúlyozta, hogy a MATE és a Békés Vármegyei Kormányhivatal évek óta együttműködik, a szakmai egyeztetések, konferenciák, beiskolázási tevékenységek mellett azonban a legnagyobb eredmény, amit közösen eddig elértek az az, hogy a szántóföldi ellenőrzést átruházott jogkörben végző szakemberek és az átruházott jogkörben működő laboratóriumok dolgozóinak kötelező képzését a jövő évtől kezdődően a MATE végzi majd.

A mezőgazdaságon belül a vetőmagszektorban költik a legtöbbet kutatás-fejlesztésre

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszédében kifejtette, nagy szükség volt már egy ilyen széleskörű szakmai egyeztető fórumra, ahol a tudomány, az innováció, a kutatás szereplői, illetve a termelők és a döntéshozók egy asztalhoz tudnak ülni. Mint fogalmazott, a vetőmag-ágazat Magyarország számára stratégiai fontosságú, magas szinten tartása pedig nemzetgazdasági érdek. 

Kitért arra, hogy ma hazánkban mintegy 100-130 ezer hektáron folyik érdemben vetőmagtermesztés és 1200 vállalkozás foglalkozik vetőmag-előállítással, akik 1300 fajta vetőmaggal foglalkoznak. Emlékeztetett, hogy a javarészt exportra termelő szektor nagyjából 70 ezer ember megélhetését biztosítja, a hazai mezőgazdaság kibocsátásának pedig 10 százalékát adja. Rámutatott, hogy ugyan jócskán van tér a fejlődésre, ugyanakkor itt költik a legtöbb pénzt kutatásra, fejlesztésre és innovációra, melynek köszönhetően az ország jelenleg a világ tíz legkomolyabb vetőmag-előállítója között szerepel. Megjegyezte, hogy ezen piaci pozíció megőrzéséhez azonban nélkülözhetetlen az öntözés nagymértékű fejlesztése.

Az Agrárminisztérium elkötelezett az ágazat támogatását illetően

A konferencia megnyitóján Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese elmondta, céljuk, hogy az agráriumon belül a hazai vetőmag-előállítás belső stratégiai ágazattá váljon. Kijelentette, hogy ugyanakkor ehhez számos együttműködésre, beszélgetésre, szakmai és tudományos egyeztetésre van szükség. Kiemelte, hogy az Európai Uniós döntések szintén komoly hatással lehetnek a következő időszak vetőmag-gazdálkodására, hiszen az új közös agrárpolitika keretein belül a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok támogatása várható, ami a helyben adaptált fajták előnyben részesítését hozhatja magával. 

A miniszterhelyettes beszélt arról is, hogy az aszályos időszakok gyakoribbá válása miatt megnövekedhet például az egyes szárazságtűrő fajták iránti kereslet, ezzel egyidejűleg pedig egyre fontosabb szerepet kaphatnak a vetőmagpiacon a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, jobb vízfelhasználású, a károkozókkal szemben ellenállóbb fajták. A politikus rámutatott arra, hogy a vetőmagszektorban óriási lehetőségek rejlenek, ezért az Agrárminisztérium elkötelezett az ágazat támogatásában, melyet számos pályázat is segít majd, így lehet vetőmagüzem létesítésre, korszerűsítésre, kapacitásbővítésre, valamint energiahatékonyság növelésre is pályázni.

A konferencián résztvevők a megnyitót követően különböző szakmai előadásokon, valamint egy kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt.