Philadelphiai katonának adta ki magát, bedőlt a férfinak a gyulai nő

„Nyomozunk, és közben nagyon sajnáljuk őt. Azért osztunk meg néhány mondatot abból, amit elmondott, hogy másokkal már ez ne forduljon elő. Az úgynevezett romantikus csalásokra többször felhívtuk a figyelmet” – emelte ki a Békés vármegyei rendőrség. 

A jegyzőkönyvben a következőképpen fogalmazott az édesanya: „Ismerősként jelölt meg, én sajnos visszajelöltem. Magát 33 éves, Philadelphiában élő személynek mondta, aki állítása szerint katonai szolgálatatot teljesít valahol. Azt írta, hogy fordítóprogram segítségével kommunikál velem. Azzal jött, hogy rátalált a Facebook profilomra, és hogy kedvesnek talál, ezért barátkozni szeretne velem. Azt is írta, hogy állítólag teljesítette a katonai küldetését, ezért elutazna hozzám Magyarországra, viszont nem fér hozzá a bankszámlájához, ezért szüksége lenne 300 ezer forintra, hogy el tudjon jönni hozzám. Nekem ennyi pénzem nem volt, hiszen albérletben élek, egyedül nevelem a kiskorú gyermekemet, de mivel én tényleg hittem ennek az embernek, ezért felvettem a kölcsönt.  Egyszer csak azzal jelentkezett, hogy állítólag már Magyarország van, de letartóztatták, hozott magával pénzt, meg aranyat, de azt elvették tőle, és hogy pénzre lenne szüksége, mert valamit ki kell fizetni ahhoz, hogy elengedjék... Bennem ekkor már felmerült, hogy nem igaz ez az egész, és, hogy esetleg átvernek, de valamiért én mégis úgy döntöttem, hogy küldök neki pénzt. Nem akartam azt hinni, hogy engem átvertek. Lényeg, hogy én bár már gyanakodtam, de mégis úgy döntöttem, hogy megpróbálok pénzt szerezni. Egyébként jeleztem is felé, hogy nekem már elfogyott a pénzem, és hogy a bankból kell hitelt felvennem, ami nem olyan egyszerű. A munkáltatói igazolást szándékosan nem kaptam meg. A munkatársaim jelezték az igazgató asszonynak, amit tapasztaltak, és ő direkt nem adta meg a munkáltatóit, nehogy hülyeséget csináljak. Ezért már így utólag hálás vagyok neki is, meg a a munkatársaimnak is.”

A rendőrségnél kiemelték, hogy a „nigériai típusú” csalás a megtévesztés egyik legrégebbi, 19. század végén elterjedt formája, amelyet nigériai levélként vagy 419-es átverésként is említenek. Kezdetben hagyományos, postai úton vagy faxon terjedt, de a telekommunikációs eszközök fejlődésével, valamint az internet és az e-mail terjedésével ennek a csalástípusnak is az online tér vált a fő platformjává.

A nigériai csalások során az elkövetők valamilyen megtévesztő kommunikációval – jellemzően e-mailben – pénz utalására veszik rá az áldozatukat, vagyis ezekben az esetekben az ügyfelek önszántukból utalnak. A hamis levelekben, megkeresésekben általában segítséget kérnek az elkövetők: menekültek vagyonának vagy jogtalanul elvett örökség visszaszerzéséhez, valamilyen okból átmenetileg hozzá nem férhető összeg megszerzéséhez.

Közösségimédia-oldalakon, online társkereső portálokon terjed a nigériai csalás azon változata, amelynél az elkövető romantikus kapcsolatot épít fel leendő áldozatával, mielőtt valamilyen megható történettel pénzt kér tőle. A megtévesztő történetet valódinak látszó, de hamis közösségimédia-profillal és eredetinek tűnő, de szintén fiktív iratokkal igyekeznek alátámasztani. Hogy a történet hihetőbb legyen, előfordulhat, hogy a csalók nemzetközi átutalást kezdeményeznek, amelyet aztán visszavonnak, így mutatva, hogy az összeg valójában rendelkezésre áll, csak a levélben jelzett adminisztratív nehézség áll a kifizetés útjában. A levélben kért segítség kizárólag egy bizonyos pénzösszeg átutalását jelenti. Mindezért későbbi busás jutalmat ígérnek, amelyet azonban a károsultak végül nem kapnak meg, de a befizetett összeget elveszítik. Az is egy bevett forma, hogy a vagyon kimenekítéséhez a címzettnek meg kell adnia a bankszámlaadatait, aminek az eredménye természetesen nem az, hogy pénzösszeg érkezik rá, ellenkezőleg: az elkövetők immár hozzáférnek a bankszámlához, így akár le is nullázhatják azt.

 Mit tegyen, hogy megelőzze a bajt?

– Semmilyen körülmények között ne adjon meg bizalmas információkat, banki adatokat vagy azonosító és hitelesítő információkat e-mailben vagy más úton érkező felkérésre!

– Ne kezdeményezzen fizetést levélben kapott felszólításra!

– Kéretlen levél esetén figyelje a nyelvezetet: a „nigériai” levelekre jellemző a pongyola megfogalmazás, a számtalan nyelvtani és stilisztikai hiba. Ám sok esetben épp ez támasztja alá a történetet: a „tört magyarság”, a megtévesztő történetben szereplő külföldi levélíró kísérlete, hogy magyarul próbáljon meg segítséget kérni. Ha ilyen levelet kap, legyen megfontolt és gyanakvó!

– Ne legyen hiszékeny: ne higgyen e-mailben érkező, már-már romantikus történeteknek!

– Ha egy történet „túl szép, hogy igaz legyen”, akkor az nem igaz, hanem csalás, átverés!

– Nem reális, hogy ismeretlenek a könnyű meggazdagodás lehetőségét ajánlják fel másoknak. Ha ilyen tartalmú levelet kap, gyanakodjon!

– Ha úgy érzi, hogy család áldozatává vált, illetéktelenhez kerültek jelszavai, azonosítói, hívja telefonon a számlavezető bankját, majd a rendőrséget, és jelentse be az eseményt!