Békéscsaba építészeti értékeire hívja fel a figyelmet

– Mindig is foglalkoztattak az épületek? Kifejezetten a csabai épületek vonzanak, vagy ez egy általános érdeklődés?

– Egészen kicsi korom óta érdeklődöm az építészet iránt, és nagyon szeretem a szülővárosomat, Békéscsabát. Édesapámmal, nagypapámmal sokat sétáltunk a városban, Csaba szinte összes utcáját bejártuk, így alaposan megismertem a város épületeit. Mindig érdekelt Békéscsaba történelme is. Az építészet és a helytörténet találkozása, vagyis a csabai épületek és történetük így kétszeresen is kedvesek számomra.

– A blog archívuma szerint az első bejegyzések 2011 végén jelentek meg. Mi vett rá, hogy elkészítsd az oldalt? 

– A kezdetektől fogva gyűjtöttem Gécs Béla „Békéscsaba anno...” sorozatát, később az internetről is nagyon sok érdekes anyagot, fényképet válogattam össze. Szerettem volna egy olyan gyűjteményt létrehozni, ahol egy helyen található meg minden lényeges információ a város műemlékeiről, fontos épületeiről. Az is motivált, hogy felhívjam a figyelmet arra, mennyi építészeti érték van Békéscsabán, amelyeket sokszor talán észre sem veszünk, illetve hogy milyen fontos ezeknek az értékeknek a megóvása. Abban is bízom, hogy miután a bejegyzésekben rámutatok egyes épületek elveszett részleteire (mint például a mai zeneiskola József Attila utcai épületének vagy a Balassi Bálint Magyar Művészetek Házának átalakított homlokzata), a későbbiekben lehetőség nyílik ezek eredeti állapotban való helyreállítására.

– Sok, meglehetősen részletes ismertető olvasható az oldalon. Milyen forrásokból dolgozol?

– A blog indulása óta nagy segítségemre voltak a korábban megjelent helytörténeti munkák, a város és a megye építészeti értékeit, műemlékeit bemutató írások. Az utóbbi években egyre több régi újság, könyv érhető el online adatbázisokban (elsősorban a Hungaricana gyűjteményben), ahol hihetetlen mennyiségű információt lehet találni az egyes építkezésekkel kapcsolatban. Gyakran járok könyvtárakba, múzeumokba, levéltárakba, elsősorban a Békés Megyei Levéltárba, ahol érdekes dokumentumokat, tervrajzokat találtam és nagyon sok segítséget kaptam a munkámhoz. A városban sétálva számos fényképet készítettem és készítek az épületekről, például édesapámmal közösen lefotóztuk Békéscsaba összes podsztyenás házát. A „Békéscsaba a múltban” Facebook-csoport tagjainak hozzászólásaiból is sokat tanultam.

– A kutatómunkával, utánajárással együtt mennyi időt ölel fel általában egy-egy téma feldolgozása? 

– Ezt nehéz megbecsülni, mivel párhuzamosan több bejegyzésen is dolgozom, illetve a különböző témák esetén nagy eltérés lehet a feldolgozáshoz szükséges időben.

– Vannak személyes kedvenceid a megyeszékhely épületei között? 

– Nehéz lenne egy épületet kiválasztani, természetesen a kedvenceim közé tartoznak a városképet leginkább meghatározó, kiemelkedő műemlékek, mint például a városháza, a városközpont templomai, a vasútállomás. Nagyon szeretem a podsztyenás házakat, amelyek a parasztházak igazán különleges, bájos, Békéscsabára jellemző típusát jelentik, és amelyek megőrzésére még nagyobb figyelmet kellene fordítani, valamint a paraszt-polgár házakat, amelyek rendkívül változatos formában, magas építészeti színvonalat képviselve fordulnak elő a városban. A visszajelzések és a bejegyzések olvasottsága alapján ez a két, a városban igencsak elterjedt, értékes épülettípus nagyon kedves a csabaiak számára. Különösen kedvelem a meg nem valósult épületek tervrajzait ismertető bejegyzéseket. Nagyon érdekes látni, hogyan képzelték eleink a város fejlődését. Sajnos általában pénzhiány miatt nem épült fel számos olyan épület, amely ma Békéscsaba kiemelkedő dísze lehetne. Mindig csodálattal tölt el, ha a régi korok építészeinek gyönyörű, gondos munkáit látom. Szomorú módon ezeknek a tervrajzoknak jelentős része eltűnt, vagy valahol kallódik, de bízom benne, hogy a jövőben előkerül közülük néhány.

– Van-e esetleg valami végső, nagy célod a bloggal? Például egy könyv összeállítása a meglévő anyagokból?

– Jó lenne könyvet megjelentetni az összegyűjtött anyagból, többen bátorítottak is már erre. Úgy gondolom, nagyon szép kiadványt lehetne összeállítani a bejegyzések alapján. A blog formája azonban lehetőséget nyújt arra, hogy több részletre is kitérhessek, hiszen itt nincs terjedelmi korlát. Szeretném, ha először felkerülne a blogba az összes jelentős csabai épület ismertetése, hiszen többek között még olyan fontos épületek bemutatása várat magára, mint a városháza, az egykori Nádor szálloda, a gyalogsági laktanya, a Phaedra mozi, a gerlai kastély vagy a mai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola épülete. Ez a munka természetesen szinte sosem érhet véget, hiszen mindig újabb és újabb információk kerülnek elő az épületekkel kapcsolatban.

– Szoktál olvasóktól tippeket kapni, hogy mi legyen a következő téma, amit körbejárhatnál?

– Előfordul, hogy az olvasók érdeklődnek különböző épületekkel kapcsolatban, időnként arról is kapok visszajelzést, hogy nagy örömet okozott a család házáról, a felmenőik nevéhez fűződő épületekről olvasni. A blog indításakor bíztam benne, hogy előkerülnek a város épületeivel kapcsolatos családi fényképek, akár tervrajzok is. Ez azért lenne különösen érdekes, mert a képeslapok többsége Békéscsaba legjelentősebb épületeit ábrázolja, míg családi fotók segítségével olyan épületek régi megjelenéséről is információt szerezhetnénk, amelyeket a képeslapokról nem ismerhetünk, ráadásul a kisebb házak közül számos ma már nem áll, vagy átalakításra került. Ezek a képek az eredeti homlokzatok helyreállításában is segíthetnének. Néhány alkalommal különleges bejegyzéseket jelentettem meg a csabai épületekkel kapcsolatos kvízekkel, szavazásokkal. Ezek a játékok is nagy sikert arattak, és úgy hallottam, hogy az iskolás gyerekek számára is érdekesek és tanulságosak voltak.

Dénes Attila jelenleg matematikusként dolgozik a szegedi egyetemen, járványterjedési modellekkel foglalkozik. Az építészet mellett érdekelik az idegen nyelvek, a történelem, szeret olvasni, utazni, sportolni. A blogot ide kattintva nézheti meg!